Nem elfogadható, hogy húsmentes élelmiszereket olyan elnevezésekkel forgalmazzanak, amelyek eredendően húskészítményeket jelölnek – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Ezek megtévesztőek lehetnek a fogyasztóknak. Ez még akkor is ökörség, ha történetesen német kollégája hasonló nézeteket vall. Ő a vegetáriánus bécsi szeletet, a vegán currys kolbászt és a tofukebabot tiltaná, ahogyan az EU már szabályozta a tej és a sajt szavak használatát – jelzem: logikusan.
Fazekas szerint a szójapárizsi, tofuvirsli, gabonaszalámi elnevezésének problémája Magyarországon is felvetődik. (Átérezzük mi is a kormányzati terhet, amivel a kezelhetetlen tofu-jelenség nyomja a vállát.) És akkor mindjárt szembejön velem az első nagy dilemma: a hamisgulyás. Amiben nem csupán gulyás nincs, de hús sem. (Nota bene: a párizsi egy nettó hazugság, mert idehaza gyártják.)
Ha jól szálazom a nagy megtekintő szavait, valamennyi olyan étel – vagy minden más - nevét meg kell tehát változtatni, amiben nem az van, aminek hívják. Csudálatos étlapnyelvújítás előtt állunk látom, még jó hogy van rá nemzeti stratégiai intézetünk.
Csak ami hamarjában az eszembe jut: halászlé, cigánypecsenye, hercegnőburgonya, kakaós csiga, medvecukor, madártej, pásztortarhonya, pusztapörkölt, barátfüle, császármorzsa, darázsfészek, máglyarakás, diós patkó, no meg a képviselőfánk. Mert Fazekas agymenete alapján nyilván ezek is megtévesztők. Vidám idők elé nézünk.
Viszont egyvalamit már megértettem. Hogy miért is vették ki hazám nevéből a köztársaságot.
