Egy nap alatt több mint tízezer aláírás gyűlt össze csak a Momentum Mozgalom (MoMo) standjainál az olimpiaellenes népszavazásra - tudatta Facebook oldalán a NOlimpia - Nem az olimpiára, igen a jövőnkre . "Ha így folytatjátok, meglesz a szükséges 138 ezer, és népszavazáson mondhatunk nemet erre a pénzszórásra" - üzenték a szimpatizánsoknak, azaz a 2024-es budapesti olimpia ellenzőinek. A referendumhoz szükséges aláírásgyűjtés csütörtökön rajtolt el, miután a Fővárosi Választási Bizottság szerdán hitelesítette a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő íveit.
"Őszintén drukkolok, hogy Magyarország egyszer egy olyan hely legyen, ami otthont tud adni a sport legnagyobb ünnepének: készen áll nyitottan, magas színvonalú rendezéssel, létesítményekkel, infrastruktúrával kiszolgálni a résztvevőket, majd pedig ebből előnyt kovácsolni több generáció számára. Úgy érzem, Magyarország jelenleg nem ilyen hely és az olimpia megrendezése nem gyógyír lenne, hanem újabb sérülés a több sebből vérző nemzeten" - írta Pásztory Dóri a wmn.hu-n. A kétszeres paralimpiai bajnok úszó szerint "az olimpia eszméjénél és varázsánál, a demokrácia eszméje és a becsület értéke sokkal fontosabb".
A nemrég feltűnt, főként fiatalokból álló szervezet a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáért küzd. A 138 ezer érvényes aláírás összegyűjtésére 30 napjuk van. Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Horváth Csaba, a párt fővárosi közgyűlési képviselője támogatásáról biztosította a szervezetet, ahogyan valamennyi baloldali kis párt is, sőt még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is plakátkampánnyal segít a Momentum Mozgalomnak.
A 2024-es ötkarikás játékok hozzák össze az ellenzéki oldalt? - kérdeztük Ceglédi Zoltántól. "A szavazókat eddig is élénken foglalkoztatta az olimpia gondolata, és volt egy nagyon egyértelmű törésvonal ellenzéki és kormánypárti szavazók között" – fogalmazott lapunknak a politikai elemző. Az ellenzéki szavazók ugyanis sokkal inkább ellene voltak a rendezésnek, azonban Ceglédi szerint éppen az őket képviselni hivatott pártokkal volt probléma: a PM-es Karácsony Gergely is megszavazott bizonyos olimpiai kezdeményezéseket, és az MSZP is meglehetősen megosztott volt korábban ebben a témában. „Azóta azonban változtak a dolgok: kiderült a vasárnapi boltbezárós népszavazás, majd pedig a menekültellenes referendum kapcsán, hogy a közvetlen demokratikus intézményekkel igenis meg lehet állítani Orbán Viktort” – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: az ellenzék ezért már a politikai eszközt is meglátta ebben a helyzetben.
„Ha lesz olimpia-referendum, akkor egy ilyen nyitány a 2018-as országgyűlési választásokhoz közeledve jelentősen csökkentheti a Fidesz lendületét, aktivizálhatja a vele szemben álló szavazókat és ettől kezdve valóban átrendezheti az erőviszonyokat” – legalábbis Ceglédi szerint. Jellemző módon a népszavazást sem valamelyik már létező ellenzéki párt kezdeményezte, hanem egy viszonylag friss, fiatalokból álló csoportosulás – mondta az elemző.
A Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítója szerint a mi pályázatunk megalapozottabb, mint az athéni volt. Szalay-Berzeviczy Attila a közmédiának elmondta: nem az olimpia megrendezése tehetett arról, hogy végül összeomlott a görög gazdaság, hanem az, hogy eleve nagyon sebezhető volt. A Modern Magyarország (MoMa) elnöke azonban árnyalta a képet. Bokros Lajos az ATV-ben arról beszélt, hogy nem lehet úgy megcsinálni ezt az olimpiát, hogy ne legyen veszteséges, "ez értelmetlen pénzöltés, amin a kormányközeli vállalkozók tudják majd megszedni magukat, a többi ember viszont tönkremegy".
Mit lép a Fidesz? „A kormánypártnak több lehetősége van, egyelőre magabiztosnak próbálnak tűnni, ahogyan korábban is. A mostani üzenetük az, hogy párt- és kormányszinten nem foglalkoznak a kérdéssel, nem akarják megemelni a kezdeményezők politikai árfolyamát. Azt is próbálják sugallni, hogy Magyarország az olimpia mögött áll - egészen nyilvánvaló, hogy ez egyébként nincs így” – válaszolt
kérdésünket Ceglédi. Az elemző szerint Orbánék megtanulták a boltbezárós népszavazás kapcsán, hogy azt az erőszakos fellépést, amit Erdősiné büntetett előéletű "unokái" megvalósítottak, nem szabad megismételni, ugyanakkor vannak adminisztratív eszközeik is. A Fidesz ekkor jött rá arra is, hogy ha a kormány beelőz és maga kezdeményez egy népszavazást valamilyen más ügyben, azzal el lehet terelni a figyelmet, és állíthat közjogi akadályokat, de a szakértő szerint szinte kizárható, hogy a tavalyi kudarc után 2018 előtt előállnának egy új referendummal. „Megpróbálják majd hitelteleníteni a kezdeményezőket, rátolni őket az ellenzék pártjaira, és mindeközben a külföldi döntéshozóknak nemzeti egységet hazudni az olimpia mögé, ami a népszavazási kezdeményezés árnyékában igen nehéz feladat – vélekedett a szakértő.”
Ezt bizonyítja a tegnapi Magyar Idők címlapjának főcíme is: „Olimpiát buktatnának az álcivilekkel”. A Momentum szerint a kormánypárt akkor nyúl az összes médiájában megjelenő álhírekhez, ha valós veszélyt érez, a Magyar Idők lejárató címlapja pedig azt mutatja, hogy máris sikert értek el: “a hatalom fél attól, hogy valaki végre tényleg meghallgatja az embereket, és saját gazdagodása helyett az ország valódi problémáival foglalkozik” – fogalmazott a MoMo.
Ceglédit a MoMo-ról is kérdeztük. "A jelek szerint megtanulták: nem lehet egy ilyen, egyetlen ügyet képviselő, generációs alapon szerveződő mozgalomként azzal érkezni a politikába, hogy a kezdetekkor tagadom, ami nyilvánvaló, politikai ambícióim vannak” – mondta a politikai elemző, hozzátéve: a fiatalok elmondták, ők - ha minden sikeres lesz, amit elterveztek -, igenis szeretnének elindulni a 2018-as választáson. Ami egyébként örvendetes Ceglédi szerint, hiszen 2014-ben egyetlen „elképesztően nevetséges és béna” kormányváltó összefogás nevű listára szavazhatott az, aki a baloldalinak mondott ellenzékkel szimpatizált, illetve az LMP-re. Ez már fontos különbség, de a MoMo-nak a szakértő szerint szüksége van országos hálózatra és meg kell fogalmazniuk a saját ügyeiket, a saját világképüket túl azon, hogy nem akarnak olimpiát. „Valószínűleg nem ők fogják a következő miniszterelnököt adni, de ha ügyesek, akár a korai Fideszhez hasonló, fiatalok által szervezett, hangosabb, színesebb, radikálisabb szereplője is lehet 2018-tól a parlamentnek, nem csak azok, akiket már hosszú évek óta láthatunk."
