A lap felidézi, hogy a Politico már december végén idézett az OLAF jelentéséből, megemlítve, hogy csalást és korrupció-gyanús ügyeket tárt fel a négyes metró beruházása során. Ezután a kormány kampány-üzemmódba kapcsolva azt hangsúlyozta, hogy ez Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése és legnagyobb korrupciós ügye, és az előző fővárosi vezetéshez köthető. A sort Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese kezdte, aki azt mondta, hogy a 453 milliárdos beruházásból több mint 167 milliárd forintot elcsaltak, ezt az összeget az Uniónak, illetve a magyar kormánynak vissza kell követelnie.
Ezek után Lázár János kancelláriaminiszter következett, aki azt hangoztatta, hogy büntetőfeljelentést tesz az OLAF-jelentés kapcsán, kiemelve, hogy nemzetközi baloldali bűncselekményről van szó. A miniszter azt is mondta, hogy Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie.
Az OLAF azonban valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak járna vissza a fővárostól. Ez összesen 70 + 17 milliárd forint, ezért nem érthető hogyan jött ki Lázáréknak a 76 milliárd forint - írta a Magyar Narancs, akinek az érdeklődésére a hivatal azt is cáfolta, hogy csak a 2010 előtti időszakban történtek volna szabálytalanságok. Azt válaszolták: "a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tártak fel.” Az OLAF álláspontját a számok is megerősítik.
A négyes metrót eredetileg mintegy 120 milliárd forintból tervezték megvalósítani, még 1996-ban, de ezek az összegek egyre feljebb csúsztak. A kormányváltás idejére, 2010-re 370 milliárdnál tartottak – ami inflációval korrigálva is óriási növekedés – ám a következő években egyre jobban nőtt a számláló: a végösszeg 452 milliárd forint lett.
A kormány azt állítja, hogy az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és ebből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A legnagyobb értékű szerződéseket valóban 2006-ban kötötték, és a legnagyobb, csalásban érintett tétel valószínűleg a (2-es vonalon is futó) Alstom szerelvények beszerzéséhez kötődik. A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) szerint az Alstom vezetői kétmilliárd forinttal vesztegették meg a magyar döntéshozókat. De 2010 után is jelentős tételek jelentek meg a négyes metró költségvetésében. Ilyen például, hogy a különböző építtetők késedelemre hivatkozva próbálták meg feljebb tornászni a korábban kialkudott összegeket, és erre több tízmilliárd forint ment el - írja a Magyar Narancs.
