A főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatón kiemelte, a főváros teljes mellszélességgel a kormány mellett áll, és részt vesz "bármilyen legális jogi akcióban az esetleges visszafizetés mérséklésére".
Az ügyben az Európai Bizottság még nem hozott határozatot - jegyezte meg. Elmondta, a kormány által közölt 76,6 milliárd forintos büntetés "egy szélső érték, (...) nem valószínű, hogy realizálódna". Ez "valójában inkább 59 milliárd" - tette hozzá a főpolgármester.
Közölte azt is: a BKV-nak és a DBR Projekt Igazgatóságnak vannak érvei arra, hogy a 76,6 milliárdos összeget csökkenteni lehessen. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni, vitatni kell az összeget, bármekkora is legyen - hangsúlyozta Tarlós István.
Jelezte, a 76,6 és az 59 milliárd közötti különbség abból adódik, hogy a DBR Projekt Igazgatóságnak az információi szerint ezt a különbözetet meg tudják védeni.
Elmondta, hogy az OLAF-jelentés nincs a birtokában, de a kedvezményezett jogutódjaként vannak hiteles információi, és eszerint az OLAF a jelentésében körülbelül nyolcvan súlyos megállapítást tett, ebből egyetlen egy kivételével valamennyi "egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül" a 2010 előtti időszakot érinti.
A főpolgármester kifejtette, arról az egyről, ami a 2010 utáni időszakot érinti, az OLAF azt írja, hogy közbeszerzési szabálytalanság történt. A lényege az, hogy az ellenőrző mérnök "személyét" megváltoztatták, mert a korábbi mérnök esetében hosszú időn keresztül, a figyelmeztetések ellenére összeférhetetlenség volt és komoly szabálytalanságok sorát követte el.
Amikor 2010 után a BKV megpályáztatta ezt a pozíciót, akkor "betámadták" a tendereket, és lehetetlen volt új mérnököt kijelölni. Ezt követően közbeszerzési eljáráson kívül kormányhatározat alapján új mérnököt jelöltek ki - mondta, hozzátéve: az OLAF arra is rámutatott, hogy az új mérnök kijelölésével megszüntették a súlyos szabálytalanságot.
Tarlós István szólt arról is, hogy az OLAF szerint a 2007 és 2009 közötti tanácsadói szerződések "gyakorlatilag" mindegyike szabálytalan és csalás gyanúját vetik fel. Ezek a szerződések a BKV-nál születtek, a Fővárosi Közgyűlés elé soha nem kerültek - közölte.
A főpolgármester kitért arra is, hogy 2010 után a Siemens- és a Swietelsky-szerződéseket újratárgyalták, és így több tízmilliárd forintot szereztek vissza a fővárosnak. "Tehát nem egészen arról van szó, hogy mi semmit nem vettük észre" - fogalmazott.
Tarlós István hangsúlyozta azt is: maximálisan az OLAF-jelentés lehető leggyorsabb nyilvánosságra hozatala mellett van.
A 3-as metró felújítása kapcsán elmondta, a napokban érkezett meg a hivatalos értesítés arról, hogy a felújított szerelvények megkapták a típusengedélyt. "Ez év tavasszal már felújított szerelvények fognak futni" - fogalmazott. Hozzátette: az infrastrukturális felújítás tendereztetése is folyamatban van.
Tarlós István Bíró Endrének, a Metróért Egyesület elnökének a bejárást követő tájékoztatóját is idézte: "összességében elmondható, hogy a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható. (...) a vonal legnagyobb kockázati tényezője az elöregedett, rossz állapotban levő járműpark. Reméljük, hogy a járműcserék az ütemezésnek megfelelően megvalósulnak, és ezzel a kockázati tényező hosszú évekre megszűnik".
Mindezek kapcsán a főpolgármester megjegyezte, szerinte mindez minősíti azt, hogy mennyire aktuális a péntekre, a 3-as metró felújításával kapcsolatban az MSZP által szervezett tüntetés. Mi értelme van azok részéről a tüntetésnek, akik évtizedekig "egy szalmaszálat nem tettek keresztbe" a 3-as metró érdekében? - vetette fel.
A sajtótájékoztatón részt vett Révész Máriusz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa, aki elmondta, hogy néhány éven belül létrejöhet az a rendszer, amelynek köszönhetően kijelölt kerékpárúton bejárható lesz Magyarország.
Bejelentette, a fővárosban 8,4 milliárd forintból lesznek fontos fejlesztések az elkövetkező időszakban. Olyan mértékű kerékpáros fejlesztések, mint amilyenek az elkövetkező néhány évben Budapesten várhatóak, soha nem történtek még ilyen rövid időn belül - mondta.
Révész Máriusz emlékeztetett arra, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott célkitűzés, hogy 2030-ra a kerékpáros közlekedés részarányát a mostani 2,9 százalékról 10 százalékra növeljék. Közölte, Tarlós Istvánnal megállapodtak arról, hogy mire az országos kerékpáros fejlesztések elérnek Budapest határára, addigra ezek az utak folytatódnak majd a főváros centruma felé.
Kérdésekre válaszolva Tarlós István a síkosságmentesítés kapcsán elmondta, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. mindent megtesz erejéhez és forrásaihoz mérten. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a járdák esetében az épülettulajdonosoknak is vannak bizonyos feladataik.
A budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezésre vonatkozó kérdés kapcsán Tarlós István azt kérte a fővárosiaktól, hogy aki szereti a várost, ne írja alá az aláírásgyűjtő ívet, mert az olimpiával Budapest jól járna. Kiemelte, az esemény sportértéke óriási, a magyar sportolók megérdemelnék, hogy Budapesten legyen olimpia, továbbá, ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor "Budapestről kevésbé tudják elvinni a pénzeket", és sokkal több olyan beruházás történne, amely csak sokkal később vagy soha nem valósulna meg.
Feljelentést tesz a kormány
Tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a heti Kormányinfóján, hogy büntetőfeljelentést tesz az OLAF-jelentés kapcsán. Ismét nemzetközi baloldali bűncselekményről beszélt, majd közölte, „Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie, ennyibe fog kerülni az, amit "a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén". A kancelláriaminiszter szerint a pénzt nem lesz nehéz visszaszerezni, mert az OLAF megnevezte, "mely cégek, hogyan lopták el az európai polgárok pénzét. Sok cég van benne, a Siemens is például". Nemcsak szabálytalanságok történtek a beruházás során, hanem bűncselekmények is, "a legmohóbb, a legkapzsibb összejátszás nyomai fedezhetők fel" - fogalmazott. Árulkodó jelnek nevezte, hogy a projektnek nem volt fővállalkozója, amivel 65 milliárdos kár keletkezett. Állította, a nyomozati jelentést, ami a fideszes állításokat igazolná, az OLAF-nak kell nyilvánosságra hoznia, ezt a kormány nem teheti meg.
Korábban írtuk: Mellébeszélt a Miniszterelnökség, amikor e-mailben azt kérdeztük, kik szolgáltattak adatot az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metrót érintő vizsgálathoz. Ez azért érdekes, mert a hivatal 2012 februárja és 2016 novembere között, vagyis az Orbán-kormány idején nyomozott az ügyben, így az adatokat a Fideszt szolgáló hatóságok küldték el az Unió központjába. Lapunk azután fordult a kancelláriához, hogy Csepreghy Nándor miniszterhelyettes kijelentette, Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét, és eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb korrupciós ügye volt.
Sejtették, hogy nincs minden rendben
A Miniszterelnökség válaszában vélhetően az OLAF szabályzatából idézett, amiből csupán az derült ki, hogy uniós pénzből megvalósuló beruházást bármikor ellenőrizhetnek és a hivatal kérésére ehhez az érintett tagállam hatósága minden segítséget megad. Az adatot szolgáltatók pedig nem tudnak egymásról.
Lázár János minisztériuma szerint a 2010-es kormányváltáskor sejtették ugyan, hogy a 4-es metró beruházásával nincs minden rendben, ennek ellenére nem állították le az építkezést, hanem befejezték. Állítólag azért, hogy minél előbb elkezdődhessen az ügyben a nyomozás. Lapunk úgy tudja, hogy 2010 után a fideszes városvezetés pótmunkákat rendelt. A kancellária szerint viszont ezeket nem a főváros, hanem a vállalkozók kérték, élve a szerződésükben meghatározott lehetőségekkel.