A jövő év március végéig 9000 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást kíván a magyar kormány kifizetni, a 2020-ig tartó uniós gazdasági ciklushoz további pénzeinek felhasználásáról pedig még idén március végéig kiírnák a pályázatokat. Ezekről odaítéléséről legkésőbb 2017 év végéig döntenének - mondta Lázár János kancelláriaminiszter a Kormányinfón.
A Magyar Fejlesztési Iroda (MAPI) adatai szerint eddig a pályázatok 90 százalékát írták ki, és a maradék 10 százalékot is meghirdetik egy-két hónapon belül – Essösy Zsombor vezérigazgató tájékoztatása szerint. Azonban jelentős változással szembesülnek majd a vállalkozók, ugyanis áttérnek az úgynevezett kombinált termékre. Vagyis az eddig megszokott vissza nem térítendő támogatás mellé - fokozatosan - felzárkózik a hitel is. A kamatok jelentéktelenek, 0, 1 illetve 2 százalékosak lesznek. (A 0 százalékos hitelnél megelégszenek 10 százalékos önrésszel is, vagyis egy 100 millió forintos projektnél 10 millió forinttal.)
A most hétfőn kiírt pályázatok, amelyeket gépbeszerzésre, illetve ingatlanberuházásra írtak ki országosak, vagyis pillanatnyilag az a helyzet, hogy a közép-magyarországi, vagyis a budapesti és a Pest megyei vállalkozókat sem zárják ki a jelentkezésből - fogalmazott a MAPI vezérigazgatója a közrádió reggeli műsorában tegnap. Viszont érthetetlenül rövidre szabták a pályázati határidőt, ami január 30-án le is zárul. Ezt követi egy a vállalati informatikához, a felhőalapú szolgáltatásokhoz, valamint az infokommunikációval foglalkozó cégek külpiacra jutásához megpályázható vissza nem fizetendő támogatások 54 milliárd forintja. Majd február 8-án jön egy újabb pályázat az energiakorszerűsítésre. Ezek még teljes mértékben vissza nem térítendő támogatások lesznek.
Az elmúlt esztendő hazai építőipari és beruházási teljesítményéről hónapról hónapra megjelenő statisztikai adatok visszatérő gondja volt, hogy késve hirdették meg a 2014-ben indult uniós gazdasági ciklus új pályázatait. Éppen ezért meglepő, hogy a 2016. évi kifizetések összegzése szerint mégis közel 2000 milliárd forintot fizettek ki. Azonban, ha ennek összetételét megvizsgáljuk, akkor már érthetővé válik, hogy ebből alig hasznosult valami a magyar gazdaságban. Még az előző ciklusból 300 milliárd forintot költöttek el bizonyos projektzáró munkálatokra. A fennmaradó mintegy 1600 milliárd forintnak azonban alig 10-20 százaléka áramlott ténylegesen a gazdaságba, a többi olyan volt - Essösy Zsombor megfogalmazása szerint -, mintha az állam egyik zsebéből a másikba tette volna a pénzt. Ezek a már tavaly kifizetett pénzek ugyanis csak 2017-ben kezdhetnek hasznosulni. Új támogatások - a már említetteket is figyelembe véve - elérhetik a 2500 milliárd forintot, ami az idei GDP 12 százalékának felel meg. A tapasztalatok szerint ennek a fele járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Egész nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormányzat igyekszik minél előbb lekötni és elverni minden olyan forrást, amelyhez hozzáfér, ezt a szakirodalom a közpénz-bulímia (a farkaséhség) egy igen súlyos eseteként fogja feljegyezni - mondta lapunknak Ujhelyi István Az Európai Parlament képviselője, az MSZP alelnöke úgy vélte, hogy az illiberális kormány nagy sietsége mögött nincs hosszú távú megfontolás, a rezsim egyetlen stratégiai célja az összes létező pénzt minél előbb saját zsebekben tudni. Tervezés helyett habzsolás zajlik.
A baj, hogy a Magyarországra ömlő uniós források jelentős része nem valós fejlesztésekre és programokra megy el, hanem túlárazott vagy végre sem hajtott beruházásokon keresztül családtagok, oligarchák bankszámláin landol - tette hozzá a képviselő. Nem véletlen, hogy az OLAF az egyik legtöbb eljárást Magyarországon indította, ahogyan az sem, hogy az uniós kifizetéseket hosszabb időre be kellett fagyasztani. Az Orbán-kormány úgy kuruckodik az európai közösséggel szemben, hogy valójában az Uniónak és a tagországi adófizetőknek köszönheti a magyar gazdaság életben maradását. 2004 óta évente átlagosan hétszer több pénz folyt be a magyar költségvetésbe, mint amennyit az adott évben Brüsszelnek kifizettünk, csatlakozásunk óta átlagosan évente két százalékkal növelte a magyar nemzetgazdaság teljesítményét az uniós támogatás. A most következő időszakban fogják tárgyalni a 2021-2028-as új tervezési ciklust, kérdés, hogy az Uniót épp lebontani készülő fideszeseket mennyire fogják hiteles partnernek tekinteni - fejtette ki véleményét az ellenzéki politikus.
