Hamarosan 12 ezer nővér megy nyugdíjba, de a 20 év körüli fiatalok már csak 6 ezren vannak, vagyis tovább nő a hiány szakápolókból – a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja nem szépítette a helyzetet az „Egészségügy öt dimenzióban” címen rendezett tanácskozássorozat tegnapi konferenciáján. Mészáros Magdolna a szakdolgozói kamara tavalyi felmérésére hivatkozva sorolta az adatokat, hozzátéve, hogy aki még nem menekült el a szakmából, az nem egyszer rosszabb állapotban van, mint a betegek. Pedig nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy egy 30 fős kórházi osztályon az ápoltak állapotát 10 százalékkal rontja, a fertőzések esélyét pedig növeli, ha a szükségesnél akár eggyel is kevesebb ápoló dolgozik körülöttük.
Papíron már majdnem az utolsó fillérig elköltötte az Egészséges Budapest Program előkészítésért felelős miniszteri biztos csapata azt a 40 milliárd forintot, amit az idei költségvetésben a fővárosi egészségügyi fejlesztésekre beterveztek. Cserháti Péter elérte a lehetetlent: úgy valósítja meg a Fidesz egyetlen szuperkórházról szőtt álmait, hogy közben megoldja csaknem valamennyi budapesti kórház felújítását. A program összetettségét érzékeltetve sorolta, hogy az agyi katasztrófák kezelésének legmodernebb megoldásainak bevezetésétől a dolgozókat segítő nővérszállók felújításáig és bölcsődék létesítéséig rengeteg elemen dolgoznak, ezek egy részét uniós pályázati forrásokból valósítják meg. Hamarosan elkezdődik a kórházi ágyak átcsoportosítása is a Honvéd Kórház, illetve a Szent István, Szent László, és a hozzájuk kapcsolódó társkórházak között. A kórházi kapacitások elosztásáról nemcsak fővároson belül tárgyalnak, hanem egyeztetni kezdtek Pest megye intézményeivel is.
Cserháti Péter beszámolója szerint a kormány hamarosan dönt róla, hogy valamennyi intézmény fejlesztése kiemelt beruházás legyen, mert ezzel lerövidülnek a határidők az építési engedélyek beszerzésekor. A kórházi összevonások, az ágyak ide-oda mozgatásának következményeként csökken a fekvőbeteg ellátásban lévő ágyszám az országban, bár erről hivatalosan az egészségügyi államtitkárság egyik vezetője sem nyilatkozott eddig. Tamás Róbert, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának orvosigazgatója említette ezt, amikor beszámolt róla, hogy megszüntetik a veszteséges Podmaniczky utcai részlegüket. A beszámoló nem szólt részletesen az onkológiai ellátás fejlesztéséről – vetette fel Kökény Mihály korábbi szocialista egészségügyi miniszter. Cserháti Péter szerint azonban feszítőbb a sürgősségi ellátás rendbetétele, és a két legnagyobb fővárosi onkológiai központ, az Uzsoki Utcai Kórház és az Országos Onkológiai Intézet uniós forrásból kapott és még kap is pénzt sugárterápiás eszközök beszerzésére.
A kancelláriák tervét meghekkelték - ismerte el az egészségügyi államtitkár a tanácskozás végén. A kancellária-rendszer gyors bevezetése helyett most lassabban haladunk - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, de a cél változatlan – utalt a pénzügyi-számviteli feladatok kiszervezésére a kórházakból. Nem tudta keresztülverni a kormányon a krónikus belgyógyászati ágyak egy részének átadását sem a szociális ágazatnak. Az átadás 2018-ban kezdődhet csak el, addig a szociális ágazaton belül emelt szintű ápolási ágyak jönnek létre, a kérdést két hét múlva tárgyalja a kormány. Változatlanul nincsenek kész a kórházak és a járóbeteg szakellátók működésének alapjait jelentő minimumrendeletek, 200 bizottság dolgozik a kompetencia-szintek meghatározásán és az ehhez kapcsolt létszám, vagy ellátási idő kidolgozásán. Az alapellátásban a törzskartonok megújítása előtt egységesíteni kell a jelenleg használt szoftvereket – hangzott a következő sikertelen próbálkozás magyarázata.
Voltak sikerek is – jegyezte meg az államtitkár. Ezek közül kiemelte, hogy szakmai kézbe adták a patikákat, csökkentették a kórházi adósságállományt és 40 százalékkal csökkent az adósság növekedési üteme is.
