civilek;civil szervezet;ötpárti egyeztetés;

Ferenczi István, az LMP elnökségi tagja és Ikotity István. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

- "Orbán ne zaklassa a civileket!" - Bírálta az ellenzék az Orbán-kormányt

A Jobbik múlt héten kezdeményezett ötpárti egyeztetést a civil szervezetek átláthatósága ügyében. Az MSZP bejelentette, hogy nem vesz részt az egyeztetésen, mert szerintük nem lehet a civil szervezetek sorsáról nélkülük, a fejük felett tárgyalni. A Jobbik és az LMP egyetértett a civil szervezetek átláthatóságának növelésével, és bírálták a kormányzatot, amely értékelésük szerint támadást indított a szféra ellen.

Az MSZP közleményében azt írta: a civil szervezetek "feje fölött", az ő bevonásuk nélkül róluk tárgyalni és döntést hozni "hasonló hatalmi arrogancia, mint amit a Fidesztől láthatunk", az MSZP viszont tiszteli annyira a civil társadalmat, hogy nem vesz részt a bevonásuk nélkül meghirdetett ötpárti egyeztetésen. 

Az MSZP óriási hibának és a civil szervezetek lenézésének tartja, ha a parlamenti pártok úgy gondolják, hogy a civil szervezetek alkotmányos működéséről és átlátható gazdálkodásáról szóló egyeztetés lefolytatható az érintettek véleményének, javaslatának meghallgatása nélkül. Az civil szervezetek távollétében, kizárólag politikai pártok részvételével megtartott ötpárti egyeztetésnek nincs semmi értelme - hangsúlyozzák. Az MSZP frakciója ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek függetlenül és zavartalanul működhessenek, ezért elítélik az Orbán-kormány által indított "civilellenes hadjáratot" és ez ellen minden lehetséges módon igyekeznek fellépni. Úgy vélik, hogy ha Orbán Viktort a közpénzek gyanús és átláthatatlan áramlása érdekli, akkor ne a tisztességes civileket zaklassa, hanem az olyan gyanús körülmények között működő szervezeteket vizsgálja, mint a "nyilvánvalóan kormánypropagandát hirdető CÖF, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és 260 milliárd forint közpénzt elpazarló Pallas Athéné Alapítványok, valamint az egyes, a szélsőjobboldalhoz köthető és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetek".

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban szerinte nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket. A civil világgal kapcsolatos terveket a 20. század közepén történtekhez hasonlította, amikor az erős kormányzat azok betiltására törekedett. Az ellenzéki politikus szerint alaptalanul keres ellenséget a kormány, a civil szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni. Párttársa, Ferenczi István elnökségi tag azt mondta, "vékony a jég" ha a civileket politikai tevékenység mentén osztályoznák, s nem szeretné, ha ezt a kormány döntené el. Úgy vélekedett: a szabályozás részleteiről akkor lehet értelmesen beszélni, ha megváltozik a politikai klíma, a kormány befejezi a civilek "kipécézését" és minden érintett leül az asztalhoz.

Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szabályozás megérett a változtatásra és szeretnének egységre jutni a kérdésben a parlamenti pártokkal. Az ellenzéki politikus tévesnek nevezte, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni, mint mondta, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek. Felvetette azt is, hogy az uniós források külföldi pénznek számítanak-e.

Képviselőtársa, Szávay István a Civil Összefogás Fórum anyagi elszámolását sürgette. Emellett úgy értékelt: a kormány most még csak néhány szervezetet "vett elő", azonban attól tart, hogy mindenki soron következik, aki kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben. 

A Jobbik múlt héten kezdeményezett ötpárti egyeztetést a civil szervezetek átláthatósága ügyében, ugyanakkor az ellenzéki párt arcpirítónak tartotta, hogy Fidesz akkor hozza elő ezt a témát, amikor tele van ország a Civil Összefogás Fórum (CÖF) Vona Gábor Jobbik-elnököt lejárató plakátjaival.

Hogyan reagálnak a civilek a gyűlöletkampányra?
A kormányzat újabb gyűlöletkampánya a kormánykritikus civileket bűnbakként kezeli és ellenük hangolja a közvéleményt. Ezzel el akarja terelni a figyelmet a rossz kormányzásról, az állami korrupcióról, egyúttal szűkíteni igyekszik az elfogadható politikai álláspontok körét - írta az Eötvös Károly Intézet elemzésében. Mivel az önmaga működését egyre titkosabbá tevő kormányzat legújabb ötletei nem a közélet tisztaságát szolgálják, ezek megvitatásra alkalmatlanok, céljuk a megfélemlítés. A közös ügyeinkben a részvétel, azaz a politizálás a civil szervezetek kifejezett küldetése. A kormánynak valójában kötelessége lenne, hogy az információszabadság érvényesítésével is támogassa a civilek véleményalkotását. A civil szervezetek véleménynyilvánítási szabadsága nagyobb, mint a kormány jogszerű politikai kommunikációs lehetőségei - írták. Az Eötvös Károly Intézet teljes elemzését ide kattintva olvashatja végig!

 

Jogfosztó "a jogvédelem álruhájába bújtatott" terrorellenes szabályozás az EU-ban - áll az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet 14 uniós tagállam terrorellenes intézkedéseinek emberi jogi hatásairól készített jelentésében. A dokumentumban magyarországi intézkedéseket is bírálnak, valamint a szervezet kampányt indít a 2015 szeptember 16-i, röszkei zavargások miatt elítélt Ahmed H. szabadon engedéséért.