Eddig elbuktak a népszavazási kísérletek a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat támogatottságáról. Sem országosan, sem fővárosi szinten nem sikerült kiírni a referendumot, látszólag jogi vagy formai hiányosságok miatt, a valóságban azonban azért, mert a kormány fél. Fél, mert kiderülne, hogy a lakosság nem akar olimpiát és paralimpiát, nem akarja, hogy - sikeres pályázat esetén - további hét évig naponta szembesüljön azzal, hogyan tűnnek el állami milliárdok néhány oligarcha zsebében, miközben ezekkel az összegekkel rendkívül sokat lehetne javítani az egészségügy, az oktatás vagy éppen a közlekedés helyzetén. És eljutnánk oda, hogy ne halálfélelemmel kelljen beszállni a metróba, nem tudva, éppen mi történik a következő percekben, kigyullad vagy túlfut a pályán?
Sokszor hallhattuk, hogy "Magyarország jobban teljesít", csak az nem derült ki, miben. Mellébeszélésben, hazudozásban, megfélemlítésben, korrupcióban valóban sikerült az elmúlt években a világ élvonalába kormányozni az országot. Ezzel szemben az őszinteség, nyíltság, felelősségtudat mára sajnos ismeretlen fogalmak lettek a politikai elit szótárában.
A magát demokratikusnak valló (hazudó) kormány nem akar népszavazást egy olyan kérdésről, ami mindenkit érint, ráadásul - leszámítva a kivételezettek rendkívül szűk körét - elég rosszul, hiszen egy sikeres kandidálás komoly adóterheket róna a lakosságra.
Az nem kérdés, hogy szükség van infrastrukturális fejlesztésekre, új szállodákra, utakra, csak a fontossági sorrendet kellene jól meghatározni: amikor családtagok látják el a betegeket még a kórházak sürgősségi osztályán is, mert annak, aki nincs közvetlen életveszélyben, órákat kell várnia, amíg ránéz egy orvos, akkor lényegtelen, hogy lesz-e újabb stadion, sportcsarnok vagy szálloda a fővárosban, melyek milliárdos beruházási költségeiből még a munkálatok megkezdése előtt százmilliók vándorolnak meghatározott zsebekbe.
A nyári budapesti vizes világbajnokság költségvetése eredetileg 8 milliárd forint volt, most már 90 milliárd fölött jár. A tao-támogatások felhasználása követhetetlen, a felcsúti Puskás Akadémia erre a futballszezonra több mint 600 millió forintot kapott környezetrendezésre (jelentsen ez bármit). A kormány azt hirdeti, számára stratégiai ágazat a sport. Nem véletlenül: nincs még egy terület, ahol ennyire ellenőrizetlenül lehet költségvetési számokat módosítani és támogatási összegeket felhasználni (eltüntetni).
Egy népszavazással a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatról tiszta vizet lehetne önteni abba a bizonyos pohárba. Az MSZP mindenesetre megpróbálja. Nem csodálkozunk rajta, hogy a zavarosban halászók úgy félnek ettől, mint a tűztől.
