Király András felidézte: két munkatársa az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, mert korábban a téli időszakban a hómunkások kifizetésénél foglalkoztatták őket, tavaly novemberben azonban visszavonták a megbízásukat. Azzal már bírósághoz fordultak, hogy a cég egyoldalúan felrúgta a korábbi gyakorlatot és az új belépőket tájékoztató papírról előzetes értesítés nélkül levette a szakszervezeti iroda felkeresésének lehetőségét. Egy másik per tárgya, hogy a szakszervezeti vezetőket belső utasítással korlátozták az utóbbi hetekben a közterület-fenntartó telephelyeire való bejutásban. Ez különösen a helyi titkár esetében teremtett lehetetlen helyzetet, hiszen a munkavédelmi bizottság elnökeként is akadályozták ezzel a munkáját.
A korábban végzett hókifizetési munka vagy a munkavédelmi feladatok ellátása már önmagában megkérdőjelezheti az FKF egyik legfőbb indoklását, hogy azért tekintik semmisnek a négy érdekvédő korábbi munkaszerződéseit, mert a cég érdekében soha nem tettek semmit. Ugyanakkor érdemes felidézni az eldurvult bér- és munkaügyi vita gyökerét. Király András és munkatársai ugyanis még decemberben egy háttérbeszélgetésen arról számoltak be lapunknak, hogy az FKF Zrt. vezetői 2013. január 21-én szerződést kötöttek a közbeszerzésen kiválasztott Uniqua Biztosító egyik alkuszával, hogy minden dolgozó cafeteria juttatásainak egy részéből élet- és egészség-, valamint baleset-biztosítást kössenek rájuk. Később azonban kiderült, hogy a cég csak 3 évre vállalja a díjfizetést, utána minden munkatársnak magának kellene folytatni a befizetéseket. Amikor a szakszervezet 2015 decemberében felmérte a dolgozók véleményét az induláskor elhallgatott részletről, az derült ki, hogy ezzel a feltétellel a munkavállalók 75 százaléka nem kérne a biztosításból.
A felmérésre hivatkozva az FKF Zrt. gyakorlatilag azonnal felmondta a szerződést a biztosítóval, amely ezután arról értesítette a kötvénytulajdonosokat, hogy az addig a számlájukon lévő nagyjából 260 ezer forint helyett csak 125 ezer forint visszafizetésére számíthatnak. A dolgozóknak járó pénz fele tehát egyszerűen eltűnt, a vállalat vezetői ugyanis azt az apróságot elfelejtették közölni az érintettekkel, hogy a szerződés határozatlan idejű, s ilyenkor a biztosítónak 19 év után fordul nyereségesre a kötvény. Nem tettek tehát mást, mint levonták az addig hátralévő időre kiszámított költségeket, ami viszont jelentős kárt okozott a dolgozóknak. A szakszervezet és a cégvezetés között ezen a ponton éleződtek ki az ellentétek, s a tavalyi, illetve az idei bérvita, a telephelyekről történt kitiltások, a tájékoztatás megvonása, mind-mind annak a következménye, hogy a szakszervezet felgöngyölítette és a dolgozók elé tárta a vállalati szinten sok százmillió forintos üzlet hátulütőit.
Az eltávolított érdekvédők úgy gondolják, most végül egy erősen vitatható jogi értelmezés mögé bújva szabadult meg tőlük a közterület-fenntartó. A Munka Törvénykönyve szerint, ha fel akarnak mondani egy érdekvédelmi vezetőnek, arról a közvetlenül fölötte álló szakszervezeti szerv egyetértését kell megszerezni. Ebben az esetben az országos elnök Király Andrást kellett volna megkérdezni, mit gondol az FKF Zrt. szakszervezeti titkáraként dolgozó Király Andrásról. A dolog olyan abszurd, hogy kellett találni egy jogi passzust, amikor talán megúszható az egyeztetési kötelezettség. A munkával egy külső jogi irodát bíztak meg - olvasható a vállalat vezérigazgatója dolgozókat tájékoztató pénteki levelében, amely nyomán kiderült: a külső jogászok pedig az azonnali felmondást találták kiskapunak. Indoklásként ott ugyanis azt hozták fel, hogy azért semmis az érdekvédők eddigi munkaszerzőse, mert nem végeztek munkát a cég érdekében.
Az indoklás azonban sántít, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a szakszervezeti vezetőket munkaidő-kedvezmény illeti meg, ami havonta egy óra minden két szakszervezeti tag után. Ha azt vesszük, hogy a HVDSZ 2000 taglétszáma a cégnél 2100 fő, az 1050 elosztható órát jelent egy hónapban, ami bőven fedezi mind a négy érdekvédő munkaidejét. A munkaidő-kedvezmény idejére pedig távolléti díj jár a dolgozónak, ami feltételezi, hogy az illetőnek a cég fizeti a munkabérét. A lapunk által megkérdezett munkajogász szerint ezeknek a törvényben rögzített elveknek a figyelmen kívül hagyása megkérdőjelezi a szakszervezetek által igénybe vehető munkaidő-kedvezmény intézményét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is úgy látja, ha ezt a bíróság ennyiben hagyja, akkor mostantól bármelyik szakszervezeti vezetőt bármikor el lehet küldeni egy cégtől.
Bár információink szerint sokan azonnali munkabeszüntetést követelnek a közterület-fenntartó dolgozói közül, a még elégséges szolgáltatásokról már bíróság előtt lévő szakszervezeti beadványok elbírálásáig jogszerűen nem léphetnek sztrájkba. A négy dolgozó jogi segítésén túl egyeztetést kezdenek a többi hazai szakszervezeti szövetséggel és külföldi partnereikkel is - tudtuk meg a MASZSZ szombati egyeztetése után. Az ellenzéki pártok is felháborítónak tartják a fővárosi közműcég eljárását. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke gyalázatosnak nevezte a bosszúállást, amiért az érdekvédők felfedték a dolgozók pénzének eltüntetését és arra hívta fel a figyelmet, hogy a választáson lehetősége lesz mindenkinek kifejezni a tiltakozását a jogtalanságok ellen.
