Az alkalmatlanságügyi minisztériumnak van hogy 24 hónap is ráérős, van, hogy 24 óra is túl kevés. Az elmúlt napokban a bukott államfő-jelölt-jelölt és tárcája bemutatta, mit gondol erről a szomorú országról és annak gyermekeiről.
Balog Zoltán immár nem csupán azzal rótta be az írásokba magát, hogy éhező gyerekeket a Hiltonban alázott meg a hírhedt Calvados-ízesítésű díszebéddel. A Magyar Nemzet adta hírül, hogy két éve egyetlen élelmiszercsomagot sem szállítottak ki a rászorulóknak, és idén télen már nem is fognak. Mindezt annak ellenére, hogy az Európai Bizottság már 2014 decemberében jóváhagyta a legszegényebb családok, s kiemelten a nyomorgó gyermekek élelmezését és ruházását segítő, döntően uniós forrásból megvalósítandó, 30 milliárd(!) forintos programot, és a kormány azt ígérte, hogy 2015 januárjában el is indítja. Nehéz nem arra gondolni, hogy szándékos kormányzati „bakik”, valamint a pályázati feltételek folyamatos átírása a felelősek a több mint kétéves késésért.
Mindeközben néhány órás határidővel országszerte arra utasították az iskolaigazgatókat, haladéktalanul jelentsék, hány gyermek tanul rovásírást tantárgyként vagy szakkörben az általános iskolákban – jelent meg ugyanott. A Magyar Nemzet megkereste az állami fenntartót, de egyetlen kérdésére sem kapott választ.
A vasárnap azonban meghozta Balogék legaljasabb hazugságát, amit a témában csak el lehet képzelni: „félrevezető, találgatásokon alapuló cikkek jelentek meg bizonyos médiumokban arról, hogy a kormányzat a rovásírás népszerűsítését, kiemelt támogatását tervezi. A valóság prózai: egy sajtókérdés érkezett a rovásírást tanuló általános iskolások számáról. Semmiféle retorzió nem éri az iskolaigazgatókat, akik nem tudtak határidőig reagálni a kérésre. Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek, anélkül, hogy állításaikat igazolni tudnák, továbbra is a pedagógusok heccelésével próbálkoznak.” Arról nem szól a közlemény, hogy a korábbi kérdéseket miért hagyták válasz nélkül. (És mondja ezt az az EMMI, mely egy komplett sajtócsoportot – benne a Magyar Nemzetet - tett információs feketelistára, mert Simicska... És a jóságos Kovács kormányszóvivő ígéri meg nekik, hogy ő majd minden kérdést megválaszol. Jó rendőr, rossz rendőr.)
Őszintén megdöbbentett viszont, hogy a rigorózus tanigazgatás miért hagyja, hogy a központtól egyébként soha el nem térhető iskolák egy része önálló tantárgyként oktathassa a rovásírást. Mi ez a rebellió? Van erről központi tankönyv, tanterv, pedagógusképzés, netán nemzeti intézet? Vagy csak lesz?
És komoly, hogy angol, német, bármi használható nyelv, más életközeli ismeret rovására tanítanak rovásírást? Hogy akit majd inasiskolába szánnak, még a szerszáma használati utasítását se tudja elolvasni és értelmezni? Bánom én, legyen szakkör – de ne tanóra! Nem eléggé túlterheltek még az iskolások? Tornafüzet rovásírással? Mit kaphatunk még?
Mindenesetre kíváncsian várom, melyik sajtótermékben jelenik ma meg a sürgős statisztika, ami miatt gyomorgörcsös hétvégét okoztak pár ezer iskolavezetőnek. (De nem lesz ilyen, mert ezek még hazudni sem tudnak rendesen.)
