A leköszönés keretei azonban nem világosak, a jelenlegi japán alkotmány nem is rendelkezik ilyen lehetőségről. Most ezért egy külön kormányzati bizottság olyan ajánlásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé tennék a páratlan lépést. (A japán történelemben mindössze egyszer fordult elő, csaknem két évszázaddal ezelőtt, hogy egy uralkodó önként visszavonult.)
A bizottság által megfogalmazott első formula – amint azt az Aszahi című napilap jelentette – voltaképp egy kivételes esetre, a jelenlegi uralkodó helyzetére alkalmazandó jogszabályt indítványoz, más elképzelések szerint azonban egy olyan alkotmánymódosításra lenne szükség, amely a jövőben más uralkodók számára is nyitva hagyná egy hasonló lemondás lehetőségét. A döntés nyilván nem fog hamar és könnyen megszületni, ami a japán császárok társadalmi súlyát ismerve voltaképp természetes, hiszen egész a második világháborúig, Hirohito nevezetes beszédéig gyakorlatilag istenként tekintettek rájuk a Felkelő Nap országának alattvalói.
Akihito több súlyos betegségben szenved, prosztata- és szívoperáción is átesett. Az esetleges uralkodóváltásra azonban még a törvény elfogadása esetén is csaknem két évet várni kell: a Tokióban frissen felröppent elképzelések szerint 2019 január elsején lépne apja örökébe a most 56 esztendős Naruhito.