A bíróság megállapította, Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy a Mol valóban megvesztegette az egykori horvát kormányfőt, Ivo Sanadert. A választottbíróság a horvát állásponttal szemben úgy ítélte meg, hogy a Mol minden tőle telhetőt megtett azért, hogy fejlessze az INA finomítóit.
Szintén nem találta megállapíthatónak a testület, hogy a Mol nem tett volna meg minden tőle elvárhatót az INA horvátországi piaci részesedése fenntartása, valamint hálózatának bővítése érdekében a szomszédos délkelet-európai piacokon - áll a dokumentumban.
A Mol tájékoztatójában közölte: az ítélet teljes nyilvánosságra hozatalára a választottbírósági eljárás titkosságával kapcsolatos szabályok miatt nincs lehetőség, de a társaságnak meg kell felelnie a magyar tőkepiaci szabályok vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság felszólításában foglaltaknak is. Ezért döntöttek az ítélet további, tőkepiaci szempontból fontos részleteinek közzététele mellett.
A közzétett ítélet szerint a választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyvezető testület szervezeti és működési szabályzata teljes mértékben összhangban állt a horvát társasági törvénnyel. Az INA belső szabályai alapján a társaság igazgatósága megfelelő jogosítványokkal és felhatalmazással rendelkezett ahhoz, hogy az INA-t a horvát jog szabályainak megfelelően irányítsa.
A testület nem találta megállapíthatónak azt sem, hogy a Mol nem tett meg minden tőle elvárhatót az INA nevében folytatott kutatási tevékenységnek a régióban való bővítése érdekében.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban történő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
