Recep Tayyip Erdogan államfő régi álma az elnöki köztársaság megteremtése, ennek érdekében már a 2015-ös tavaszi választást is megismételtette, mivel azon az AKP nem szerzett alkotmányozó többséget. Jelenleg sincs meg önállóan az alkotmánymódosításhoz szükséges mandátuma, de beállt a kormánypárt mögé a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) is. A törvény elfogadásához az 550 tagú parlamentben 330 voksra van szükség, az AKP és az MHP együttesen 355 mandátummal rendelkezik.
Szerda este azonban tömegverekedéssé fajult a parlamenti ülés. Az AKP és a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt (CHP) képviselői estek egymásnak. A CHP azt kifogásolta, hogy a kormánypárt képviselői megsértették a szavazás titkosságát. A CHP és a második legnagyobb ellenzéki erő, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) attól tartanak, hogy a tervezett alkotmánymódosítások révén tovább nő az Erdogan-rendszer tekintélyelvű jellege.
A rezsim eközben is folytatja a politikai tisztogatást. Tegnap az ügyészség súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést és további 7,5 év szabadságvesztést kért a HDP társelnökére, Figen Yüksekdagra. A kurd parlamenti politikust azzal vádolják, hogy 2015-ben és 2016-ban több nyilvános beszédével kárt okozott a Török Köztársaság mint állam egységének és területi integritásának, illetve propagandatevékenységet végzett a Kurd Munkáspárt (PKK) számára.
A párt másik, ugyancsak letartóztatásban lévő társelnöke ügyében még nem volt vádemelés. A HDP 13 parlamenti képviselőjét tartóztatták le tavaly novemberben terrorizmus, azaz a PKK támogatásának gyanújával. Erdogan ellenfeleit vagy gülenista vagy kurd terrorizmus támogatása ürügyén állítják félre.