Annak ellenére, hogy Soros György a 90-es években ott állt Orbán Viktor és pártja politikai pályájának kezdetén, és Soros milliói nélkül Orbán nem tanulhatott volna az Oxfordi egyetemen, a Fidesz pedig nem vált volna olyan gyorsan erős párttá, a magyar származású amerikai milliárdos ma a magyar kormányzat "legfőbb ellenségének" számít, és Budapest törvényt készül elfogadni, amellyel kiűzhetné a Soros által támogatott szervezeteket Magyarországról - írja a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. A Soros-alapítványnak hasonló problémái vannak Oroszországban, s a magyar módszer is, amellyel el akarják űzni Sorosékat, "nagyban hasonlít az oroszok alkalmazta módszerhez" - mutat rá az újság.
A Mladá Fronta Dnes úgy látja: még ha Budapest meg is szerezné Washington csendes támogatását a Soros-alapítványok (az alapítvány által támogatott civil szervezetek) likvidálásához, annak megvalósítása komoly probléma lesz, hiszen Soros romaprogramokat is támogat és az ő pénzéből működtetett budapesti egyetem a legjobb magyarországi egyetemnek számít. A konzervatív Lidové Noviny Budapest Sorost vette célba című írásában foglalkozik a témával. Bár a Soros-szervezetek ellen tervezett törvényjavaslatot bírálói a civil társadalom likvidálására tett kísérletnek minősítik, valószínűsíthető, hogy tekintettel a Fidesz-kormány parlamenti többségére azt gond nélkül meg fogják szavazni - mutat rá az újság.
Ha Magyarország sértetlenül átvészeli az Európai Bizottság két vizsgálatát az Oroszország által támogatott, vitatott atomerőmű-projektjét illetően, akkor azt nagyrészt Franciaországnak és Nagy-Britanniának kell megköszönnie - állapította meg a Politico című brüsszeli hírportál. A cikk szerint a két nyugat-európai ország korábban a szabályoktól eltérő precedenseket teremtett a Paks II. beruházáshoz hasonló projektjeik kapcsán. A cikk felidézte Günther Oettinger uniós biztos budapesti útját, aki egy orosz kapcsolatokkal rendelkező lobbista magángépén utazott Magyarországra. Valamint azt a magyar parlament által nemrég elfogadott törvényt, amelynek révén és az állami támogatásnak köszönhetően az uniós szabályokkal ellentétben Budapest lesz Paks II. finanszírozója, tulajdonosa, üzemeltetője és a szabályozója is. Hosszútávon a magyar projekt jogi problémákkal is szembesülhet - tette hozzá a Politico szerzője.
