- A házigazda is az esélyesek között

Az első férfiak részére kiírt világbajnokságon 1938-ban négy válogatott vett részt, a náci Németországban rendezett körmérkőzéses tornán a házigazdák nyertek. Érdekesség, hogy kezdetben két vb-t bonyolítottak le, egyet azoknak, akik teremben játszottak, de a szabadtéri változat űzői is rendelkeztek saját világbajnoksággal, a két eseményre egymástól függetlenül – más időpontban, különböző helyszínen – került sor. Ennek a kettősségnek 1966-ban lett vége, azóta csak teremben mérik össze tudásukat a világ legjobbjai.

Franciaország 1970 és 2001 után harmadszor lesz a világ legjobbjainak vendéglátója. A franciák tizenhat évvel ezelőtt hazai pályán szerezték meg az aranyérmet; ezúttal is erre készülnek. Soraikban egyébként kézilabda-történelmi csúcsot dönthet Thierry Omeyer, a vendéglátók első számú kapusa: amennyiben Omeyer együttese megnyeri a vb-t, akkor a kapuvédő lehet a tornák történetének egyetlen ötszörös aranyérmese. Omeyer egyébként 2001-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2015-ben is védett a világbajnok csapatban.

Nemcsak emiatt óriási az érdeklődés és a várakozás Franciaországban: első alkalommal rendeznek futballstadionban is kézilabda-mérkőzést, Lille-ben ugyanis 22 ezer néző előtt léphetnek pályára a válogatottak. A kézilabdázás csúcseseményére kibocsátott 500 ezer belépőből 300 ezer már elővételben elkelt, az elődöntőkre és a döntőre pedig már nem lehet jegyhez jutni, ahogy a franciák összes csoportmeccsére sem. Emellett a Spanyolország-Tunézia és a Németország-Horvátország összecsapásra is egész biztosan az utolsó helyig megtelnek a csarnokok.

Az idei vb legnagyobb esélyesei közé a franciák mellett az olimpiai bajnok Dánia tartozik, amely tavaly a riói játékok döntőjében a mostani vendéglátókat győzte le 28-26-ra. Nem lenne azonban meglepetés az sem, ha a tavalyi lengyelországi Európa-bajnokságon aranyérmes németek győznének, igaz, ők tavaly a sok sérült miatt gyakorlatilag a B csapatukkal utaztak el az Eb-re, és az esélytelenek nyugalmával játszhattak.

Egy családi tragédia miatt még az is elképzelhető, hogy Németország kénytelen lesz nélkülözni csapatkapitánya, Uwe Gensheimer játékát, a világklasszis kézilabdázó ugyanis édesapja vasárnapi halála miatt hazautazott. A Magyarországgal egy csoportban szereplő együttes szakvezetője, az izlandi Dagur Sigurdsson természetesen nem sürgeti játékosa visszatérését - amint elmondta, „akkor tér vissza a keretbe, amikor készen áll rá." A felsoroltakon kívül a minden tornán nagyon erős csapattal induló horvátok és spanyolok juthatnak el a végjátékba.

Magyarország válogatottjának részvétele mellett a Franciaországgal azonos csoportban szereplő Japán együttesben is találunk magyar vonatkozást. Japánt erősíti a korábban több élvonalbeli csapatban szereplő Atsushi Mekaru, illetve az ázsiaiak szövetségi kapitánya nem más, mint a veszprémi kézilabdacsapat élén 2012 és 2015 között több szezont eltöltő spanyol tréner, Carlos Ortega. Azonban hiába a szakvezető szakértelme és tapasztalata, a vb-re 2011 után ismét kvalifikáló Japán nemzeti együttesének aligha lehetnek vérmes reményei - számukra inkább már a csapatépítés lehet elsődleges, hiszen a 2020-as, hazai rendezésű olimpiára a szövetség szeretne versenyképes csapattal kiállni.

A torna két részből, a csoportkörből és az egyenes kieséses szakaszból áll. Az első részben négy hatos csoportban kezdődnek a küzdelmek, a körmérkőzések után a legjobb négy-négy együttes jut tovább a legjobb tizenhat közé. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény határozza meg a sorrendet a csoporton belül.) Itt már nem lehet hibázni, minden meccsen a vesztes búcsúzik, a győztes kiesik, amíg ki nem derül, melyik válogatott lesz a világbajnok.