A körmendi tábort a kormány még 2015-ben, a menekültválság tetőzése idején hozta létre, de abszurd módon csak akkor kapott tavaly szerepet, amikor a többi menekülttáborban már lett elég szabad férőhely. A nyugati határszéli „ideiglenes befogadó állomás" valójában sátortábor, ahol fatüzelésű kályhákkal oldanák meg a fűtést. De gond van a világítással is - írta a Magyar Helsinki Bizottság, felhívva a figyelmet arra, hogy a táborban a mintegy 20-30 ember most is fagyban és sötétben kénytelen tengődni, miközben például Vámosszabadiban lenne elég üres férőhely.
A vaskályhák ellenére a sátrakban gyakran fagypont alá süllyed a hőmérséklet, ráadásul a sátrakat nem téli viszonyokhoz tervezték, így előfordult, hogy szerkezetük megrogyott a rájuk hullott hó súlya alatt. A hvg.hu tudósítása szerint vannak olyanok, akik a helyi plébánián húzzák meg magukat a hideg elől, a közösségi teremben azonban maximum csak nyolc embernek tudott átmeneti elhelyezést biztosítani a plébános.
A bizottság szerint a hatósági cinizmust példázza az is, hogy még a múlt héten is hoztak embereket Körmendre. Emellett különösen érthetetlenné teszi a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal magatartását, hogy a körmendi menedékkérők mindegyike kérte már áthelyezését, és civil szervezetek vállalják elhelyezésüket. Csakhogy a hivatal kivétel nélkül elutasította a kérelmeket, miközben maga képtelen olyan elhelyezési körülményeket biztosítani, amelyek nem veszélyeztetnék a kérelmezők egészségét és testi épségét.
A bizottság társelnöke, Pardavi Márta által jegyzett és hétfőn elküldött levélben a Helsinki Bizottság arra kéri Székely László ombudsmant: „tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ott fennálló embertelen körülmények miatt egyetlen menedékkérő se legyen elhelyezve a Körmendi Ideiglenes Befogadó Állomáson".