Orbán dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök "közismerten puritán berendezésű", ma Debrecenben található dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki, így "semmilyen különleges beruházásra nincsen szükség" - közölte a hétvégén Tuzson Bence. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára amiatt kényszerült magyarázkodásra, hogy a kabinet egyik utolsó tavalyi intézkedésével újabb 3,9 milliárd forintot adott a Miniszterelnökség várbeli épületének "egyedi belsőépítészeti kialakítására". Tuzson az ezt követő sajtóhírekre úgy reagált: a külföldi közjogi méltóságok fogadására szolgáló tereket múzeumi tulajdonú vagy abba kerülő bútorokkal kívánják berendezni, a Miniszterelnökség hivatalának bútorzatával kapcsolatban pedig semmilyen döntés nem született.
Ezzel szemben Lázár János már tavaly nyáron többször nyilatkozott elképzeléseiről, például arról, hogy miféle grafikákat látna szívesen a budavári Karmelita kolostor mellékhelyiségeiben. A kancelláriaminiszter megelőlegezte az orbáni hivatal berendezésének nagy költségeit is, noha korábban egy kormányinfón azt is állította: "a miniszterelnök úr a legkevésbé tartozik azok közé, akik urizálnak".
Valójában a miniszterelnök és kormánya azóta végképp nem garasoskodik az adófizetők pénzével, ha új hivataláról van szó. A 2017-es költségvetésbe betervezett összeggel ugyanis immáron csaknem 21 milliárd forintot szán az egykori Karmelita kolostor átépítésére, illetve a mellé felhúzott új épületre a kabinet, s - mint közismert - a miniszterelnökségi épület rekonstrukciója csupán az első lépése a budai Várnegyedről szőtt, orbáni álmok megvalósításának. A nem urizáló miniszterelnök ugyanakkor mert nagyot álmodni, hiszen csupán a Karmelita, a 200-250 főt befogadó, 12 ezer négyzetméteres épület berendezésére szánt összeg alapján négyzetméterenként 1,6 millió forint jut majd.
Titkolóznak vagy bizonytalanok?
Hogy pontosan mire megy el a pénz, azt persze nem tudni, ami nem is lehet meglepő annak ismeretében, hogy az építkezés részleteit terrorveszélyre hivatkozva titkosították. Valójában ráadásul még azt sem tudjuk, mikor költöznek, pontosan a kormányapparátusból kik, és mennyiért. Munkatársunk október végén járt az építkezés helyszínen, ahol továbbra is minden el van kerítve, a helyszínen senkit sem lehet felfedezni - még építőmunkásokkal sem sikerült szóba elegyedni. Éppen ezért a Népszava kérdésekkel fordult a beruházásért felelős, tavaly szűkkörű sajtóbejárást szervező Miniszterelnökséghez. Lázár tárcájánál arról érdeklődtünk: a tervek szerint halad-e a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai várba költözése.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor költözhet maga Orbán Viktor. A Miniszterelnökség gyorsan reagált: megköszönték a megkeresést és dolgoznak a válaszokon - írták. Később telefonon is felvették a kapcsolatot lapunkkal és megígérték: néhány nap alatt készülnek el a kifejtett, pontos válaszukkal. Amikor azonban hosszas késlekedést követően végül megérkezett a "várt" válaszlevél, azzal szembesültünk, hogy új információt ezúttal sem nyújtott a Miniszterelnökség, hiszen mindössze ez szerepelt a levelükben: "a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Budai Várba költözésével kapcsolatos előkészítő munkálatok tervszerűen haladnak.”
A kancellária Lázár többször hangoztatott érvét vette elő ismét, miszerint Kövér László házelnök döntése értelmében van szükség egyáltalán az egész hercehurcára, "Orbán Viktor a lehető leghamarabb költözhet a várba, hiszen a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint, a végrehajtó hatalom szerveinek 2014. május 31-ig, el kellett volna hagyniuk az Országházat és átadni az épületet teljes egészében az Országgyűlésnek."
Az adófizetőknek igen drága, s nyilván valóban magyarázatra szoruló költözködésnek, nem az okát firtattuk, hanem a részleteire voltunk kíváncsiak. Éppen ezért, miután a kabinet újabb, idevágó pénzügyi döntést hozott, megismételtük a szakmai részletek iránt érdeklődő kérdéseinket. Csakhogy, úgy tűnik, az utóbbi két hónapban sem kristályosodtak kis a részletek a kancellária számára, hiszen szó szerint megismételték október végi válaszaikat.
Annyi biztos, hogy drága lesz
Érdemi válaszok és az elköltött adóforintokkal történő elszámolás hiányában továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy a jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése, s mindez csupán töredéke a budai Várnegyed átalakítási költségeinek.
Eredetileg persze a Karmelita kolostor felújítására 2014-ben még ötmilliárd forintos keretet hoztak létre a 2015-ös költségvetésben. A kormány 2016 nyarán döntött további 10,3 milliárd forintos beruházási keretről: a pénzt a költségvetés tartalékából különítették el. Ebből 8,2 milliárd megy a kolostor felújításra és további 2,3 milliárd a budai Vár más, de kapcsolódó részeinek rekonstrukciójára. A kabinet még tavaly februárban különített el a Miniszterelnökség irodáiban és fogadó tereiben elhelyezendő műtárgyak beszerzésére is egymilliárd forintot, s ehhez jött az újabb, 3,9 milliárdról szóló átcsoportosítás. A Karmelita-projektre ráadásul 2017-ben további 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben - így csak a kolostor felújításának költsége meghaladja a 25 milliárd forintot, s ez még korántsem a végösszeg.
Ismert tény, hogy a Karmelita maga csupán Orbánnak és a Miniszterelnökség bizonyos vezetőinek, valamint a heti rendszerességű kormányüléseknek otthont adó épület lesz, s önmagában a költözés is újabb tetemes kiadásokkal is jár majd, hiszen nemcsak könyvtárat kívánnak kialakítani az egykori Budai Táncszínház "romjain", hanem Lázár és csapata már további - tavaly nyáron vázlatosan bemutatott - terveket is megálmodott a Karmelita környezetéről. Így például a kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emlékezetes, hogy emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező ingatlan tetejét, meg is nagyobbítják az épületet, de a kancellária "egyszerű hivatalnokai" számára ez, illetve az azzal szemben található - szintén felújított - volt Honvéd Főparancsnokság nem is lesz elegendő, a több száz fős állomány számára más épületekre is szükség lesz. A Karmelita kolostorral szomszédos üres telekre új épületet húznak fel a Miniszterelnökség számára, ezért a korábbi, 2016-os költözésből két évvel későbbi céldátum lett időközben, s a jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a kancellária a Várba, közvetlenül a választások előtt.
Terjeszkedő tervezgetés
Eközben a decemberi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Nemzetgazdasági- és a Belügyminisztérium költöztetésére és az ehhez szükséges beruházásokra újabb 15,014 milliárd forintot különített el a kormány a 2018-as költségvetésből, miután 2014 óta számos idevágó rendelkezést hoztak, s összességében tízmilliárdokat költöttek el tervezésre, ingatlanvásárlásra és a megkezdett rekonstrukciókra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözik, a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az ingatlant is. Utóbbira már elkülönítettek 26,7 milliárdot a 2017-es költségvetésben, ez a korábbi tervek szerint 3,8 milliárdba került volna (nem tudni, a két összeg egymáshoz adódik-e, vagy sem - a szerk.). Az épületben mindenesetre most a Magyar Nemzeti levéltárnak van nagy raktára, ennek a kiköltöztetésére még 246,2 milliót rakott félre a kormány.
Eközben a Belügyminisztériumnak (BM) az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatt található épületeket alakítják majd át, egyelőre nem ismert, mekkora költséggel. A belügy teljes apparátusa ugyanis csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák. A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet - mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani -, végül mégsem költöztetnek el. A BM által jelenleg használt ingatlanokat - a kormányhatározat szerint - értékesítik vagy más módon hasznosítják.
A három tárca áttelepítésének összköltségét ugyanakkor növelhetik még a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. Az elsőként kipaterolt Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül. Valójában ráadásul a kormány három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csaknem 200 milliárd forintból - a Hauszmann-terv keretében - teljesen felújítja a Várnegyedet. A tavaly tavasszal, még L. Simon László alapkőletételével útjára indított várlovarda-felújítás 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba fáj majd, a Püspökkert helyére tervezett épület költsége mintegy 1,4 milliárd forint, a Táncsics-börtön felújítása első körben 400 millió, a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése pedig a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint.
