Első fokon bizonyítottság hiányában mentette fel a Fővárosi Törvényszék Hiszékeny Dezsőt - 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő –, aki állítólag 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmilliós kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. (A „vállalkozó” egy fedett nyomozó volt.)
A politikus mindvégig tagadta bűnösségét. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymilliós pénzbüntetést kapott.
Csak az ügyészség fellebbezett, a másodfokú eljárás hétfőn kezdődött meg a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügyész azzal kezdte perbeszédét, hogy tudományos kutatások szerint a magyar a negyedik legnehezebb nyelv a világon. Ebből igyekezett levezetni azt, hogy a bíróság tévesen értékelte a lehallgatott beszélgetések tartalmát. Szavak, félmondatok újraértelmezései jelentik szerinte azt, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt. Ezért új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta. Az ügyész szerint a törvényszék a szövegkörnyezetből kiragadva, a vádlott javára szelektált a lehallgatási jegyzőkönyvek anyagából, márpedig a kihagyott részek más, az ügyet érdemben befolyásoló értelmet adhatnak a mondatoknak.
A védelem – ugyancsak nyelvi, akadémiai érveket is felsorakoztatva – azt hangsúlyozta, hogy a törvényszék ítélete megalapozott. A kenőpénzt minden esetben az ügyben bevetett fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik – lehallgatott – beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést, például úgy, hogy „ez elég durva", „nincs ilyen", „soha semmit ne adjon", „ez egy irreális történet".
Kádár András védő szerint nem a bíróság, hanem az ügyészség „torzított”, amikor például az egyik lehallgatás leiratából több fontos részletet kihagyott, illetve a leirat tartalma nem egyezett az elhangzottakkal.
A több hónapon át tartó totális megfigyelése során csupán pár mondatnyit találtak a vád – utóbb kiderült: nem érdemi – megalapozásához, a több tízezer oldalnyi összes többi anyagot 20 évre titkosították a nyomozó szervek.
Hiszékeny az eljárás során már korábban kijelentette: a vád koholt, és közönséges provokáción alapszik, de még így sem sikerült őt „lebuktatni”. Ebben a Nemzeti Védelmi Szolgálat beépített, előzőleg is többszörösen büntetett, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló besúgója volt a vád provokátora és koronatanúja.
Az ügyész két láthatatlan, a fedett nyomozó jelentésében írt bizonyítékra alapozott. Az egyikben állítólag bólintott a vesztegetési kísérletre Hiszékeny, a másikban pedig bal kezével ötöt mutatott, amivel az ötmillióra célzott volna.
A politikus hétfőn a bíróság előtt arról is beszélt: ez nem vádirat volt, hanem vágyirat. „Azzal vádoltak, hogy ötmilliós kenőpénzt kértem. És mi bizonyosodott be? Hogy nem kértem pénzt és nem akartam a helyiséget bérbe adni. Az a tény, hogy a hangfelvételek ügyészségi leiratainak tartalma nem egyezik a valósággal, már nem mosolyogni való kategória. A valótlan tartalmú iratok készítése már egy egészen új minőséget képviselt. Mindenki nevezze annak, aminek gondolja. Én, még kívülről és távolról szemlélve is bűncselekménynek gondolom.”
A tárgyalás január 30-án folytatódik, ítélet is várható.
