Újból megpróbáltuk elkérni a letelepedési kötvényprogram hasznáról szóló minisztériumi jelentést, amelyről most Lázár János tett említést egy írásbeli kérdésre küldött válaszában. A kancelláriaminiszter a független Szabó Tímeának (PM) azt írta ugyanis, hogy a kormány év elején veszi napirendre a dokumentumot, az esetleges változtatásokról is ennek alapján születik majd döntés. Hozzátette: a kormány korábban megállapította, hogy a gazdasági környezet kedvező változása nyomán mód nyílt a letelepedési kötvények kivezetésére. A jelentés létéről korábban Varga Mihály is beszámolt, a Népszava pedig a múlt héten kérte a nemzetgazdasági tárcát (NGM), hogy adja ki a letelepedési kötvények hasznáról szóló dokumentumot. Vargáék az összegzést eddig nem adták ki.
Mi is többször megpróbáltunk adatokat kérni a parlament gazdasági bizottságától és az Államadósság Kezelő Központtól is, de eddig nem jártunk sikerrel, ezért a bírósághoz fordultunk - mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója sem látja gazdaságilag szükségszerűnek a kötvényprogramot, holott a kormány a gazdasági haszonnal magyarázta annak létét. "Nem tudni, hogy a kötvényt vásárlók befektettek-e Magyarországon, gyarapították-e a gazdaságot. Ezt semmilyen adat nem bizonyítja" - vélte Ligeti, aki szerint kérdéses, hogy miért átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítőcégekre bízták a kötvények értékesítését.
A szakember szerint a feladatot a kötvényeket kibocsátó Államadósság Kezelő Központ is el tudta volna látni, és akkor megspórolják a közvetítők jutalékát is. "A kötvényekkel kereskedő vállalatok engedélyét a parlament gazdasági bizottságában ülő, ebből a szempontból laikusnak számító politikusok bocsátották ki, és a kötvényekkel történő kereskedés folyamata is teljességgel ellenőrizetlen. Álláspontunk szerint ebben a formában a kötvényprogram működése komoly korrupciós kockázatot hordoz".
Ligeti szerint az is gyanakvásra ad okot, hogy a programot veszteséget termel: a piaci kamatok ugyanis legfeljebb 0,5 százalék körül mozognak, ám a letelepedési kötvények törvényileg garantált hozama 2 százalék, vagyis a magyar állam a rendes piaci árnál többet fizet a letelepedési kötvények után. A Magyar Nemzet korábbi összesítése szerint csak a kamatokon 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016 október végéig 4,1 milliárd forintot bukott a magyar állam. Emellett azon is veszít az állam, hogy a letelepedők "diszkont áron", 279 ezer euróért juthatnak kötvényhez, míg az állam 300 ezer eurós névértéken vásárolja vissza azokat öt év elteltével.
A gazdasági bizottságot korábban vezető Rogán Antal köreinek jövedelmező kötvények kivezetését már novemberben belengették a kormánytagok, élükön Lázárral. Heteken át tartó huzavona és ellentmondó nyilatkozatok után Varga végül ismertette: a programot az első negyedév végén átalakítanák. Ligeti elképzelhetőnek tartja, hogy ez afféle reklám volt a letelepedési kötvénynek, hiszen kimutatható volt, hogy a kancelláriaminiszter első, október végi bejelentése után megnégyszereződött a kötvényeladás. A TI jogi igazgatója szerint korábban is előfordult már, hogy egy rossz terméket kivezettek az értékpapírok piacáról, ám ebben az esetben ez is átláthatatlanul történik, mivel "a végső döntés nem gazdasági szakértők nyílt egyeztetése után születik majd meg, hanem politikusi irodák homályában".
A kötvények esetleges kivezetéséről elsőként Orbán Viktor beszélt a parlamentben. Október végén a kormányfő azt mondta, mivel felminősítették a magyar adósbesorolást a kormány most minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgál, és el fogják dönteni, mi legyen a konstrukcióval. Lázár több Kormányinfón is kijelentette: nincs szükség a kötvényre, novemberben pedig azt, a programot december 31-én megszüntetik, "de lehet rosszul tudom". Gulyás Gergely Fidesz-alelnök is a megszüntetés mellett foglalt állást, s decemberi bizottsági meghallgatásán Rogán is úgy nyilatkozott, a kivezetés 2017-ben fog megtörténni. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke úgy fogalmazott, "ha nem is a Jézuska, de a húsvéti nyúl elhozhatja a kötvények beszüntetésével kapcsolatos kormánydöntést".
Ugyanakkor az már korábban sejthető volt, hogy Lázár ígéretei ellenére a kötvény-biznisz még 2017-ben is megmarad. A kínai ügyfelekre specializált Hungarian State Special Debt Fund és partnerei is úgy reklámozzák a programot, hogy 2017 első negyedévében még biztosan lehet majd kötvényt vásárolni.
A program jól megy, eddig több mint 1300-an kérelmeztek Letelepedési Magyar Államkötvényt (LMÁK) - közölte lapunkkal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Mint írták, az eladott kötvények névértéke 403,2 millió euró (nagyjából 124,2 milliárd forint). A vállalkozások számára történt kötvényértékesítési adatokról ugyanakkor az ÁKK Zrt. nem adhat tájékoztatást, tekintettel arra, hogy ez az adat értékpapír-titkot képez. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a program 2013-as bevezetése óta 2016. november 30-ig 3639 fő kapott nemzetgazdasági érdekre tekintettel letelepedési engedélyt.
A kötvényekkel jól járt a Habony Árpáddal és Rogánnal kapcsolatba hozható Kosik Ügyvédi Iroda is, amelyen keresztül a letelepedők intézhetik a kötvényvásárlást. A Kosik Kristóf vezette iroda tranzakciónként több ezer eurós jutalékot tesz el.
