Az amerikai–európai Politico hírmagazin karácsony előtti információja szerint az OLAF ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság (EB) 228 millió eurót követeljen vissza Magyarországtól a metróberuházás támogatásából, az Európai Beruházási Bank (EIB) pedig 55 milliót a fővárostól, illetve a fejlesztés hiteléből.
Vitás esetekben az EB mindig lehetőséget ad az érintett államnak, hogy megpróbálja bebizonyítani az igazát. Az ilyenkor induló alkudozások nemegyszer kompromisszummal zárulnak. Ha azonban a magyar kormánynak nem sikerül a szerecsenmosdatás, és az EB, valamint az EIB is ragaszkodik az OLAF által kiszámolt összeghez, akkor a költségvetés és a főváros – amelynek magának aligha vannak a szögről hirtelenjében leakasztható saját tízmilliárdjai – 70, illetve 17 milliárd forinttal lesz szegényebb.
Más kérdés, hogy az Orbán-kormánynak talán nem is lenne ellenére a súlyos elmarasztalás. A metrószerződések javát ugyanis még 2006-ban, a Gyurcsány-kormányok idején kötötték, a már-már mindennapos korrupciógyanúval övezett mai nómenklatúrának pedig kapóra jönne egy olyan ügy, amiben látványosan az elődeire mutogathat. Persze álságos lenne ez a mutogatás, mert az új metróvonalat nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester avatta fel nagy csinnadrattával. Éspedig nem máskor, mint éppen a 2014-es országgyűlési választások előtti hétvégén.
Az OLAF, hagyományaihoz híven, ezúttal is igen szűkszavú. Az mindenesetre tény, hogy az eredetileg 98 milliárd forintosra tervezett metróépítés végszámlája 452 milliárd forint lett, a két összeg közötti különbség pedig messze nem csak az infláció következménye. Ez viszonylag egyszerűen kikalkulálható. A 98 milliárdos becslés 1996-ból származik: akkor készült a beruházás úgynevezett megvalósíthatósági tanulmánya. Az építés viszont csak 2006-ban indult, 2015-ig minden évben 30–80 milliárdos kifizetésekkel - írta hvg.hu.
