Ezt látszik igazolni, hogy a nem-élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben nőtt kiugróan, 8,1 százalékkal a forgalom, míg a élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Ez utóbbi adat továbbra is mélyen alatta van a korábbi hónapok teljesítményének - októbert leszámítva, amikor ez alatt volt az benzinkutak (1,2 százalékos) forgalomnövekedése.
A negyedik negyedéves gazdasági növekedésre vonatkozó eddigi adatok közül novemberi kiskereskedelmi forgalom az első olyan mutatószám, ami kedvező olvasatú lett. Mindez azonban még kevésnek tűnik ahhoz, hogy felfelé módosítsuk a 2016 utolsó negyedévére becsült 1,8 százalékos gazdasági növekedést - írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a 4,7 százalékos novemberi növekedés beleillik a tavalyi trendbe. A kiskereskedelem motorja a tartós fogyasztási cikkek forgalmának bővülése, ami részben a korábbi években elhalasztott vásárlásokkal, valamint a nettó reálbérek növekedésével magyarázható. Az elemző szerint a lakossági fogyasztásnak, ezen belül a kiskereskedelemnek az idén is támaszt adhat a fizetések emelkedése. A reálbérek ugyanis várhatóan 5 százalékot meghaladó mértékben nőhetnek. A szakember azt mondta, hogy a lakossági fogyasztás bővülése a GDP-növekedéshez is hozzájárul, ám fontos figyelembe venni, hogy ezen belül mennyi lesz az import, utóbbi tétel nem a hazai gazdaságot gyarapítja.
A novemberi adatból az is leszűrhető, hogy hiába a nagyobb bérkiáramlás, a fogyasztáson ez nem érződik. Így különösen érdekes lesz a decemberi adat, mert a karácsonyi bevásárlások miatt amúgy is nagy a súlya a teljes fogyasztásban, másrészt választ adhat arra, hogy a magasabb reálbérek megjelennek e a költésekben. az egyedi, nagy értékű vásárlásokon jobban lemérhető, mennyire szívesen nyílik meg a magyarok pénztárcája a magasabb reálbéreknek köszönhetően.
