Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanakkor a Magyar Gyógyszerészi Kamara tegnapi eseményén határozottan cáfolta, hogy ezzel mégis megkezdődik az ősszel félresöpört kórházi kancellária rendszer megalapozása. Az egészségügyi államtitkár úgy érvelt, a területi alapú ellátásszervezés a választásig lekerült a napirendről, most csak az egységes számviteli rendszer egy évvel ezelőtt megkezdett kiépítése felé tesznek egy újabb lépést.
Lapinformációk szerint ugyanakkor a 109 állami kórház vezetői merényletnek tartják az érdemi egyeztetés nélkül bejelentett döntést. Az államtitkár természetesen nem érti, miért baj, hogy "leveszik a kórházak válláról a gazdálkodásban dolgozó munkatársak bérterheit", közben pedig megmarad a menedzsment valamennyi ezzel összefüggő döntési jogosítványa. Ónodi ígérete szerint a pontos létszám- és gazdálkodási adatok ismeretében a Kórházszövetséggel is egyeztetnek. A megrendelések és az elszámolás egységesítését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi kritikái alapján határozta el a humántárca. Az intézményigazgatók ugyanis sokszor kényszerültek fedezet nélküli kötelezettségvállalásra, ha elfogyott a keret, de a beteg megmentéséhez és gyógyításához azonnal új eszközre volt szükség. Az elmarasztalás ellen érvelő vezetőket egyenesen bűnözőnek nevezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly tavasszal, ami óriási felháborodást váltott ki. Az intézmények gazdálkodásának erős állami kontrollja azonban azóta sem került le a napirendről.
A Népszava dolgozókat érintő kérdéseire az államtitkár emlékeztetett, hogy a kórházak 25 ezer műszaki dolgozója megkapja a minimálbér és a garantált bérminimum emelt összegét, a gazdálkodásban foglalkoztatottak fizetését pedig épp a mostani egységesítés után tudják azonos szintre hozni. Biztosra ígérte, hogy mindenki ott végzi majd a munkáját, ahol eddig és legalább annyi pénzért, amit eddig kapott.
