Az eset kapcsán a törvényszék csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a büntetőügyben szokásosan háromtagú bírói tanácsnak kellene döntenie, a törvényszék viszont az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI.30) számú határozatában foglaltakra figyelemmel kizárási okot jelentett be.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanis alkotmányos követelmény, hogy a büntetőügyben "ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el". A háromtagú másodfokú tanácsban ezért nem járhat el olyan bíró, aki az elsőfokú nyomozási bíró által hozott végzéseket - például az előzetes letartóztatás elrendeléséről vagy annak meghosszabbításáról - felülbírálta.
Miután a péntekre kitűzött ügyben a törvényszék bírái közül szinte mindenki eljárt ilyen ügyekben, ezért nem tudnak háromtagú bírói tanácsot alakítani. A törvényszék kizárásáról ezek után a Pécsi Ítélőtábla fog dönteni - olvasható a közleményben. Az elmaradó tárgyaláson egy tavaly márciusban, időseket kifosztó férfiak ellen született ítélet fellebbezését tárgyalták volna.
A három vádlott 2013-ban Zala és Vas megye kistelepülésein élő idős, egyedülálló embereket hívott fel telefonon. Rokonuknak kiadva magukat balesetre, betegségre hivatkozva 23-szor pénzt, illetve értéktárgyakat szereztek meg a 70 és 94 év közötti sértettektől. A vádlottak néhány 10 ezer forinttól milliós nagyságrendig kaptak pénzt vagy arany ékszereket az idős emberektől.
A Zalaegerszegi Járásbíróság 2016 márciusában csaknem kéttucatnyi csalás és annak kísérlete miatt az elsőrendű vádlottat négy év hat hónap börtönbüntetésre, a másodrendű vádlottat négy év három hónap börtönre, a harmadrendű vádlottat pedig két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte. A vádlottakat több mint három millió forint kártérítésre is kötelezte a bíróság. Az ügyész és a harmadrendű vádlott tudomásul vette az elsőfokon született ítéletet, a másik két vádlott és védője azonban fellebbezett, így került volna az ügy másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszék elé.
