Felkavarta az év eleji állóvizet az egészségügyi vezetés azzal, hogy a kórházigazgatókkal levélben közölték: pénzügyi-számviteli feladataik áprilistól átkerülnek az állami intézményeket fenntartó szervezethez. A kórházigazgatók - akik igen rövid határidőt kaptak arra, hogy megküldjék a fenntartónak az érintett dolgozók számáról és az általuk ellátott feladatokról a listát - soron kívüli gyűlést sürgetnek.
A rendelkezés nyomán az ország 109 kórházából, azon belül is a gazdasági területről kiemelik a pénzügyeseket, akiknek a jövőben a fenntartó lesz a munkáltatójuk, miközben fizikailag továbbra is az adott kórházban dolgoznak majd. A levél szerint az átcsoportosítás célja, hogy „a kórházak költségcsökkentéséhez egységesen járuljon hozzá az ÁEEK”. Az ígéret szerint "a kórházak gazdálkodási önállósága nem változik, nem cél a rendelkezésre álló források feletti döntések befolyásolása".
A 2015 őszén hivatalba lépett Ónodi-Szűcs Zoltán egyik fő vállalása a kórházigazgatók felett álló kancellária-rendszer kiépítése volt, a tervet azonban megtorpedózta az igazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetség. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János is jelezte az ügyben aggályait, így végül a kormány úgy döntött: csak a választások, vagyis 2018 áprilisa után születik döntés a kórházi kancelláriákról. Ónodi-Szűcs Zoltán azonban még tavaly jelezte, hogy ennek ellenére megkezdi idén az új struktúra megalapozását, megerősítve a kórházakat fenntartó ÁEEK-et, hogy növelhessék az intézmények feletti kontrollt és megszüntessék a párhuzamosságokat - emlékeztet a Magyar Idők.
lásd még: Tétova egészségügyi toporgás