Sebastian Kurz január 3-án kétnapos ukrajnai látogatásra érkezett és egyenesen a donbászi területen, a konfliktusövezet közvetlen közelében fekvő az Azov-tengeri kikötővárosba, Mariupolba ment Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter társaságában. Az osztrák politikus a minszki megállapodás végrehajtásáról tájékozódik, az Unian ukrán hírügynökség információi szerint egyeztet a novemberi normandiai négyek találkozója után bejelentett donbászi fegyveres EBESZ rendőri misszió létrehozásáról, illetve olyan, a régiót célzó karitatív programokról, amelyeket osztrák civil szervezetek indítanának a háború sújtotta területen. Az EBESZ az úgynevezett minszki folyamat részese, a fehérorosz fővárosban kötött tűzszüneti megállapodás ellenőrzője, a felek közötti kapcsolat mediátora.
Kurznak nem lesz könnyű dolga. Ausztria Németországtól vette át az EBESZ elnökséget. Decemberben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter EBESZ elnökként, s egyben a minszki békefolyamat oszlopos tagjaként, a szervezet vezető testülete, a tagállami külügyminiszterekből álló Miniszteri Tanács tanácskozásán elfogadhatatlannak nevezte a minszki megállapodás végrehajtásának alakulását és nem először tette szóvá a politikai akarat hiányát mindkét oldalon.
Ezúttal is a konfliktus valamennyi résztvevőjét, így az ukrán hatóságokat és kormányt is hibáztatta a végrehajtás lassúsága és a tűzszünet folyamatos megsértése miatt. Steinmeier elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a térségben akadályozzák, esetenként ellehetetlenítik az EBESZ megfigyelőinek munkáját, és kifogásolta, hogy a megfigyelők továbbra sem léphetnek be az Ukrajnától „a nemzetközi jog megsértésével" Oroszországhoz csatolt Krím félszigetre.
Ukrajna rég sürgeti az EBESZ megfigyelői missziójának átalakítását fegyveres rendfenntartó küldetéssé, e téren előrelépés történt a normandiai négyek – Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő – novemberi berlini találkozóján. Igaz, az erről szóló bejelentések ellentmondásosak voltak. Porosenko arról beszélt, hogy a normandiai négyek megállapodtak abban, hogy fegyveres rendőri EBESZ-missziót állítanak fel a Donyec-medencében – ezt a kezdeményezést Németország terjeszti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elé. Putyin az EBESZ-misszió hatáskörének kiszélesítéséről beszélt, Merkel pedig úgy fogalmazott, a rendőri EBESZ-misszió felállítása nem a legsürgetőbb feladat, a legfontosabb a választási törvény kidolgozása lenne.
Csakhogy e téren semmi előrelépés nem történt. Kijev ugyan még a 2025 februárjában aláírt minszki megállapodásban vállalta a donbászi régió speciális státusának és a régióbeli választásokat szabályozó törvény kidolgozását, a választás lebonyolítását, de ez a kérdés bűvös körnek bizonyult. Kijev ezért nem lép, mert arra hivatkozik, hogy míg az orosz-ukrán határ egyes szakaszai a felkelők felügyelete alatt vannak, addig ez elképzelhetetlen, a donbászi szeparatisták viszont úgy látják, e törvény nélkül nincs biztosítékuk, ami a végleges fegyverletételt indokolná.
Ezen a helyzeten kellene változtatnia az osztrák EBESZ-elnökségnek. Ausztria egyike azon európai országok egyike, amely az Oroszország elleni szankciók enyhítése, megszüntetése mellett állt ki. A kijevi döntéseket nehezíti a belpolitikai instabilitás, a kormánykoalíció támogatásának gyengülése és a nacionalista szervezetek megerősödése, amelyek elleneznek minden kompromisszumot a szakadárokkal.
