Miután az államfő „titokban” aláírta a médiatörvényt, minden akadály elhárult a közmédia kormányzati átformálása elől. Például a Fidesz-nagygyűlésekről és a jobboldali önkormányzatoknak borsos áron tanácsokat adó cégeiről is ismert Rákay Philip lett az MTV m1 csatornájának intendánsa.
Kinevezésével elkezdődött a közmédia átalakításának többlépcsős folyamata, amely az év végére „érik be”. Addigra az ígéretek szerint a BBC mintájára egységes rendszer jön létre, melynek gazdasági és tartalmi kérdéseiben gyakorlatilag teljhatalmat kap a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap.
A négy közmédium – az MTV, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI – pedig alávetett szerepbe kerül.
A „központosítás” indokaként – az alap és a négy médium vezetője által jegyzett – forgatókönyv vagy „tájékoztató” azt hozza fel, hogy a magyar közmédia jelenleg finanszírozhatatlan és pazarló, kiszolgáltatott és átláthatatlan, ráadásul képtelen biztosítani a szakmai minőséget. Minderre gyógyírt kínál viszont a vezetők szerint az idén év végéig teljes körűen létrejövő, más struktúrában működő új rendszer. Az átalakítás egyik alapelve, hogy az új közmédiumok ne egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve működjenek. A másik,hogy a vagyongazdálkodás ésszerűsítése hatékonyabbá teszi a pénzügyi-gazdasági működést.
A harmadik alapvető cél, hogy a közmédiumok feleljenek meg a kor kihívásainak.
Mindezek érdekében úgy tervezik átalakítani a rendszert, hogy az a jövőben két pillérre támaszkodjon. Az egyik pillér maguk a „szerkesztésükben független” közmédiumok „utódai”, a másik pedig az alap.
„Bűz árad” hazánkból
Bűz árad abból az új társadalomból, amelyet Orbán és patriótái a Duna mellett építenek – írta a brit Observer. A szerző, Nick Cohen szerint az EU technokratái megegyeztek Orbán Viktorral, hagyják, hogy a kormányfő „eljátssza a nagyfiút a nemzetközi porondon, amíg a háttérben Brüsszel irányítja a dolgokat”.
„Brüsszel még azt is megígérte Orbánnak és a Fidesznek, hogy nem nagyon firtatják majd, hogyan kormányozzák Magyarországot.” „Mindkét fél úgy fog tenni, mintha az ország tisztességes demokrácia lenne, és senki sem fog a csúnya kis államról beszélni, amely Európában növekszik” – olvasható a „Ki állítja meg a gyűlöletet Magyarországon?” című cikkben. Az írás szerint a magyar példából az látszik, az unió inkább kerüli a konfrontációt az ilyen ügyekben. Óvnunk és tisztelnünk kell a közös értékeinket, az Európai Uniónak pedig a tagok számára irányelveket kell meghatároznia – áll abban az olvasói levélben, amelyet a Schiff András publikált a The Washington Postban. A magyar származású zongoraművész a lap december 26-i, Magyarország putyinizálódása című cikkére reagált. Schiff szerint az országban zajló események aggasztóak, ezek sorában egy láncszem a médiatörvény elfogadása is. Schiff azt a kérdést is felvetette, hogy vajon Magyarország készen áll-e, és érdemes-e az uniós elnökségre. Úgy élte, az országon rajta kell tartani a szemét az uniónak és az USA-nak. A francia napilap, a Le Monde a napokban az uniós elnökség kapcsán arról írt, hogy Budapest mind hevesebb bírálatok tárgya a sajtószabadságot eltipró törvények miatt. Ilan Caro részleteiben is kritizálta a jogszabályt, megemlítve a nemzetközi tiltakozásokat, és azt is: Brüsszel egyelőre csak annyit mond „közelről vizsgálgatja a részleteket”. Semmi sem mutat arra azonban, hogy ennél tovább is lépnének.
A cikk visszatérve az uniós elnökségre azzal zárul: „Ha Európa kockáztatja is, hogy merre viheti a mai Magyarország populista politikája, az igazi kérdéseket másutt, Párizsban és Berlinben döntik el. Itt az igazi európai vezető szerep.”
A svájci Le Matin arról írt, hogy hazánk az unió rossz tanulója, és a médiatörvénnyel csak tovább csúszik a leejtőn.
Népszava 2011. január 3.