Azok után a nagy győzelmeket jelentő megállapítások után, amelyek a nagy-oláhországi, december 22-én megkezdődött nagy csatáról a legutóbbi két-három nap hivatalos jelentéseiből kiváltak, módja van az osztrák-magyar és német hadvezetőségnek arra, hogy nemcsak az ezen a vidéken való győzelmekről folytassa a beszámolót, hanem hírt adjon új, talán a nagyoláhországi harctereken aratott, győzelmeknél is nagyobb jelentőségű diadalról.
Próbáltuk jelezni azokat a nagy eseményeket, amely Erdély keleti határán lejátszódóban vannak, már a csütörtöki hivatalos jelentések alapján. Ezek ugyanis arról tudattak, hogy József főherceg vezérezredes harcvonalán, a határ menti Sós-mezőnél és ettől délkeletre, a hegységben, az Ojtoz és a Putna völgyeiben erősen fokozódott a harc.
A jelentésekből, különösen Höfer ama híradásából, hogy az oroszok nagy röpülőtevékenységet folytattak, arra lehetett következtetni, hogy a támadók még mindig azok az orosz csapatok, amelyek nagy háborús munkát fejtettek ki, heteken, hónapokon át az Arz-hadsereg ellen, mindig párhuzamosan a Falkenhayn-, majd a Mackensen-sereg oláhországi győzelmeivel, hogy így próbálják tehermentesíteni a románokat, megzavarni annak a nagy koncepciójú tervnek a keresztülvitelét, amely egész Románia földje elfoglalását tűzte ki célul.
Tudjuk, hogy az oroszoknak ez a háborús munkája, az orosz módszer, a Brussilov-módszer alkalmazásával való tömegrohamok borzalmas egymásutánja sem itt, sem északabbra, a Kövess-hadsereg ellen, nem ért el semmiféle eredményt. Most látjuk csak: mennyire helyi jelentőségűek voltak azok a sikerek, amikről koronkint meg kellett emlékezniök a hivatalos kommünikéknek egy-egy vad, sokszor az éjszakába is benyúló orosz tömegroham után.
Az Arz-sereg, a Kövess-sereg — nagyon kis változással — állt tovább azon a helyen, ahol berendezkedett a románoknak erdélyi területről nagyjában való kiszorítása után: egészében a határon, néhol a határon túl, máshol a határon innen.
Közben özönlöttek a német, osztrák-magyar, bolgár, török hadak Oláhországba, immár Moldva ellen indulnak, immár majdnem egész román-Dobrudzsa is a kezükön van: — a védőseregek elvégezték a munkájukat, megkezdődhetett itt is a támadás, ahogy Ludendorff jelentése nyíltan meg is mondja: összehangzóan a Nagy-Olahországban folyó mozdulatukkal.
Népszava 1916. december 30.
