A helyettes államtitkár úgy látja, a 250 ezer fős közmunkáshadból 100-150 ezer fő helyezhető el a nyílt munkaerőpiacon. Ez erős feltételezés ahhoz képest, hogy az eddigi statisztikák szerint 14 százaléknyi közmunkás tudott a versenyszférában elhelyezkedni. A bértárgyalásokhoz kiadott kormányzati számítások között már feltűnt, hogy 2017-ben és 2018-ban is 50-50 milliárd forinttal szűkítenék a közfoglalkoztatásra fordítandó összeget.
A helyettes államtitkár bejelentése szerint márciustól már alkalmaznák is az új közmunkaszabályokat. Az NGM elképzelése szerint csökkenne a közmunkás létszám, ugyanis azt javasolják, hogy 3 éven belül maximum 12 hónapig lehessen közfoglalkoztatotti státuszban maradni. Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni - mondta Simon Attila. Kivezetnék a közmunkás-körből a 25 év alattiakat és az ő elhelyezkedésüket inkább célzott munkaerőpiaci programokkal segítenék. Az októberi közmunka-statisztika szerint ez önmagában 26 ezer fős csökkenést hozna. Nehezítenék a csaknem 60 ezer szakmával rendelkező közmunkássá válását, mégpedig oly módon, hogy akkor léphetnének be a programba, ha az állami foglakoztatási szolgálat három hónapon belül nem tud képzettségüknek megfelelő munkahelyet biztosítani nekik, vagy három munkaadó utasítja vissza őket.
Az öt éve tartó program eredményeivel elégedett volt a helyettes államtitkár, elismerte viszont, hogy a közfoglalkoztatás inkubátorház-funkciója nem minden esetben működik jól. A közfoglalkoztatók, különösen az önkormányzatok úgy gondolják, hogy a program már önmagáért létezik, ők a változás ellenzői lehetnek - tette hozzá. A létszámcsökkenést siettetheti az is, hogy nő a különbség a jövőre csupán 3-5 százalékkal emelkedő közmunkásbér és a eleve magasabb, ráadásul 15 százalékkal növekvő minimálbér között.
