Ebben az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős kereszténydemokrata államtitkár azzal is indokolja az egyházi jelenlét kiterjesztését a közoktatásban, hogy bár a magyarok több mint fele hívőnek tartja magát, a gyerekeknek - bölcsődétől óvodáig - csupán 12-13 százaléka részesül egyházi nevelésben. Vagyis Soltész szerint a megoldás: több egyházi iskola kell. Leszögezte, a kormány ezen törekvését kritizáló "ellenzéki és álszakmai" nyilatkozatokat semmi sem támasztja alá, világnézeti semlegesség meg "egyébként sem létezik".
Soltész Miklós, úgy tűnik, elfelejtette: a hívő szülőknek ma is minden joguk és lehetőségük megvan arra, hogy gyermekeiket - saját választásuk szerint - egyházi iskolába járassák. Vagyis az egyházi nevelésben részesülő gyerekek aránya valószínűleg nem azért ilyen alacsony (igaz, az elmúlt években számuk folyamatosan növekszik, "hála" az állami oktatás minőségét lerontó fideszes-kereszténydemokrata oktatáspolitikának), mert nincs elég egyházi iskola, hanem azért, mert a szülőknek egyelőre több választása is van. Az államtitkár nyilatkozatából az derül ki, el sem tudja képzelni, hogy egy hívő ember nem egyházi iskolába járatja gyermekét. Ha pedig nem teszi, az biztosan azért van, mert nincs rá lehetősége.
A legtöbb hívő szülő gyermeke az állami oktatásban vesz részt, ahol - ha a szülők azt igénylik - a diákok külön hittanórák keretében
részesülhetnek vallási nevelésben. A kormánynak azonban ez nem elég, november végén megtudhattuk, hogy az új nemzeti alaptantervet is a keresztény nevelési elvnek vetnék alá, mert - mint Lázár János kancelláriaminiszter fogalmazott - a legtöbb, amit egy diáknak Magyarországon adni lehet, hogy "jó keresztényt és jó magyart faragnak belőle". Miközben Soltész szerint a kormány kritikusai azok, akik "egyneműsítést és uniformizálást" akarnak, épp az Orbán-kormány az, amely központosította az oktatási rendszert, megszüntette az önálló pedagógiai programokat, bevezette az egyentankönyveket, támogatja az iskolai szegregációt, ellehetetleníti az alapítványi iskolákat, és most a keresztény elveken alapuló oktatást is mindenkire ráerőltetné.
"Mi ezt így nem vállalhatjuk, hogy jó keresztényeket nevelünk az iskoláinkban. Örülünk, ha azokká válnak, de ez nem lehet pedagógiai program" - ezt Beer Miklós váci püspök mondta a HVG-nek adott karácsonyi interjújában. Az ő nyilatkozatát ebben a kérdésben abszolút nem lehet "szakmaiatlannak" tekinteni. De minden más, Soltész szerint semmivel sem alátámasztott "ellenzéki" kritikák mögött is azok, a magyar kormány által is aláírt nemzetközi szerződések állnak, amelyekből - mint arra a Pedagógusok Szakszervezete felhívta a figyelmet - egyértelműen megállapítható: az állam nem kényszeríthet rá semmilyen világnézetet egy nemzetre, az oktatás területén köteles tiszteletben tartani minden szülő vallási, világnézeti meggyőződését - azokét is, akik nem akarják, hogy gyermekeik az állami rendszerben egyházi nevelést kapjanak.
