A letöltendő börtönbüntetésről döntő ítélet nem jogerős. A lehallgatási botrány miatt az előző kormány idején indított eljárások során az ügyészség az összes érintett köztisztviselőről megállapította, hogy nem lépték túl hatáskörüket. A nyomozás eddig mindenekelőtt a hangfelvételek keletkezésének körülményeire irányult.
Az ügyészség tavaly szeptemberben - még a 2015. októberi parlamenti választások nyomán bekövetkezett kormányváltás előtt - vádat emelt Falenta ellen. Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter és Jacek Rostowski volt pénzügyminiszter, akinek a hangját szintén rögzítették a felvételeken, az ügyészség oldalán lépett fel a perben.
A lehallgatási botrány nyomán 2014 őszén leváltott két politikust képviselő jogászok a csütörtökön kimértnél súlyosabb büntetést követeltek. Kifogásolták azt is, hogy a nyomozás nem tisztázta, valójában ki állt a lehallgatások hátterében. Úgy vélték, az elítéltek "csak a jéghegy csúcsát" képezték az ügyben.
Falenta az eljárás során ártatlannak vallotta magát, állítása szerint a hangfelvételek rögzítéséről a lengyel Belbiztonsági Hivatalt (ABW) és a korrupcióelleni hivatalt (CBA) tájékoztatta. A bíróság elismerte, hogy az üzletember kapcsolatban volt az ABW és a CBA munkatársaival, mindazonáltal úgy találta: nem a közérdek, hanem elsősorban pénzügyi motiváció vezérelte őt.
A pert a varsói éttermekben folytatott beszélgetéseket rögzítő két pincér, valamint Marek Falenta egyik munkatársa ellen is folytatták. Az egyik pincért csütörtökön pénzbírsággal, a másikat, valamint Falenta munkatársát is 10 hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték.
A varsói ügyészség jelenleg a hangfelvételeket nyilvánosságra hozó Wprost című hetilap szerkesztőségében 2014 nyarán végrehajtott, az újságírók számítógépeinek lefoglalását célzó rendőrségi beavatkozás tárgyában is folytat nyomozást.