A vezérigazgató szerint ezzel megfelel Magyarország az alaptörvény adósságszabályának, miszerint "ameddig az 50 százalékot nem érjük el, addig minden évben 0,1 százalékkal csökkenteni kell a rátát". Barcza a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy ehhez nincs szükség trükközésekre év végén a Kincstári Egységes Számlaegyenlegben. Ezzel mintegy elismerte, hogy 2015 kivételével minden évben trükköztek.
Az elmúlt években évente 0,5-1 százalékpont körüli adósságcsökkentést sikerült elérni, ez alapján 10-15 év kell ahhoz, hogy 60 százalék alá tudjon süllyedni az adósságráta. Ha viszont 4-5 százalékkal tudnánk nőni, "akkor 1,5-2 százalékponttal csökkenne az adósság évente, vagyis hat-hét év alatt elérnénk a 60 százalékot - mondta Barcza György. (A 4-5 százalékos tartós gazdasági növekedés pillanatnyilag illúziónak látszik.)
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a tavaly év végi 32 százalék után idén év végén már csak 26 százalék körül lesz az államadósság devizaaránya, ami a régióban a második legalacsonyabb a csehek után. A devizaarány további csökkentése előnyös lehet, de látni kell, hogy a forintalapú állampapír kibocsátást sem szabad erőltetni. Az esetleges újabb kínai jüan alapú kibocsátás "majd a piaci körülményektől függ, és 2017-ben is lehet ilyen tranzakció, de a japán jent sem lehet kizárni, mert jövőre lejárnak a jenkötvényeink - érvelt a szakember.
Az a korszak, hogy korábban sokan bankbetétből vagy befektetési alapokból váltottak át állampapírba, véget ért. Most új megtakarítások elhelyezésére számíthatunk, ami csak kisebb növekedést tesz lehetővé. Már az adósság több mint 20 százalékát adja a lakossági állampapír, az alapvető strukturális átalakulás itt is megvalósult, innentől a cél az, hogy ezt stabilan tartsák a jövőben - mondta Barcza György.
