Mindeddig nyilvános pert nem tartottak, de mintegy 110 ezer ember veszítette el munkáját, közülük 41 ezer személyt őrizetbe is vettek, 122 újságírót tartóztattak le, újságok, rádiók és televíziók sokaságát tiltották be.
A tegnap bíróság elé került volt rendőröket azzal vádolják, hogy nem látták el munkájukat, a parancs ellenére sem biztosították Recep Tayyip Erdogan államfő isztambuli rezidenciájának védelmét a puccs éjszakáján. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint az ügyészség 21 vádlott számára az „alkotmányos rend és a kormány hatalmának megdöntésére" tett kísérlet miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetés, 8 személy esetében legfeljebb 15 év szabadságvesztés kiszabását kéri.
A vád szerint a volt rendőrök is terrorszervezetnek voltak a tagjai. A terrorszervezet fogalmát viszont sajátosan értelmezi az Erdogan-rezsim. A puccskísérlet felelősének az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent teszi felelőssé és a gülenista mozgalmat (amely egy civil szervezet hálózat, iskolák, kiadók, médiák tartoznak hozzá) terrorszervezetnek minősítette.
Az országban rendkívüli állapotot vezettek be a puccs után, máig fenntartják és januártól is újabb három hónapra meghosszabbítják. A rendkívüli állapot pedig lehetőséget teremt a fél éve lankadatlanul tomboló tisztogatásokra, amely során félreállítják a rendszer vélt és valós ellenfeleit egyaránt. Már a halálbüntetés bevezetése is felmerült, Erdogan támogatja is a gondolatot, de egyelőre még nincs hatályos döntés a kérdésben.
Ugyancsak tegnap egy ankarai bíróság megtiltotta minden, az Ankarában december 19-én meggyilkolt orosz nagykövet, Andrej Karlov halálával kapcsolatos információ közlését. A tiltás a nyomozás végéig érvényben marad. A bíróság nemzetbiztonsági okokra hivatkozva indokolta döntését, de az AFP hírügynökség emlékeztet, hogy egy nappal azt követően született, hogy a Hüriyyet (még létező ellenzéki napilap) egy nagyinterjút közölt a gyilkos lánytestvérével, aki azt állította, hogy testvére „agymosáson esett át” a rendőrakadémián.
Mevlut Mert Altintas két és fél éve az ankarai rohamrendőrség tagja volt, és mint ilyet választották be nyolc alkalommal annak a biztonsági kíséretnek a tagjai közé, amely közvetlenül Erdogan testőrei mögött halad az elnök közterületi megjelenéseikor. A merénylet után azonban Erdogan szinte azonnal azt nyilatkozta, hogy Altintas is a gülenista terrorhálózat tagja volt. Moszkva elutasította a feltételezést, jelezvén, túl korai még bármilyen következtetést levonni és jelezte, Oroszország is beszállna a nyomozásba. Az ügyben közös orosz-török nyomozás indult.
