Hetvenegyre emelkedett az irkutszki alkoholmérgezés halálos áldozatainak száma. A szibériai városban a tragédiát egy 93 százalékban szeszalapú fürdő-testápoló elfogyasztása okozta, amelyet az illegális gyártás során etil-alkohol helyett metil-alkoholból készítettek. A fürdőhabbal felütött italt több mint 100 helyen árulták, és még 500 liter volt belőle raktáron. A Bojarisnyik (Galagonya) nevű tusfürdő hét forgalmazóját őrizetbe vették.
Az irkutszki dráma önmagában is ijesztő figyelmeztetés, hiszen nem valami elszigetelt, egyedi jelenségről van szó, hanem az egész társadalmat szisztematikusan romboló jelenségről. A szegény irkutszki emberek sem tettek mást, mint amit évtizedekkel ezelőtt, a gorbacsovi alkoholtilalom időszakában már országszerte csináltak: olcsó kölnikkel, gyanús összetételű löttyökkel pótolták a vodkát.
Ezúttal nem a tilalom, hanem a pénzhiány vitte rá erre az embereket. Nem is lett volna ebből tragédia, ha a „Bojarisnyik” elnevezésű fürdőszerbe ezúttal is a megszokott etil-alkoholt teszik, nem pedig metil-alkoholt és fagyállót. Hiába írták rá a címkére, hogy csak külső felhasználásra alkalmas az oldat, ez senkit nem tántorított el a használatától.
A hatóságok első reakciója elsősorban a további halálesetek megakadályozására szorítkozott: rendkívüli állapotot vezettek be a városban, betiltották a megyében a metil-alkoholt tartalmazó és nem élelmiszer jellegű szesztartalmú készítményeket, letartóztatták a több mint kétszáz helyen árusított szert gyártóit és forgalmazóit, több mint 500 litert pedig lefoglaltak az „italból”, a titkos üzemben meg 47 kanna metil-alkoholt tartalmazó folyadékot.
Mindez azonban még nem oldja meg azt a problémát, amellyel Oroszországnak újból és újból szembesülnie kell: a roncsoló alkoholizmust. Azt a politika csúcsain ülők jól tudják, hogy a gorbacsovi út járhatatlan. Minden politikai kurzus és minden politikus belebukik abba, ha túl radikális eszközökkel igyekszik italfronton rendet teremteni. Egyben nevetségessé is válik. Amikor a gorbacsovi időkben még a diplomáciai fogadásokon is üdítőkkel koccintottak, az oroszok megtalálták a módját annak, hogy még a vodkánál is károsabb löttyökkel csillapítsák szesz iránti éhségüket.
Eddig sem volt titok, mi történik. A hatóságok már az irkutszki tragédia előtt pontos kimutatással rendelkeztek arról, hogy évente 170-250 millió liter szesztartalmú orvosi, kozmetikai vegyületet fogyaszt a lakosság és ez a szám 20 százalékos növekedést mutat évente. Mégis csak most rendelte el Dmitrij Medvegyev kormányfő, hogy készítsék elő az alkoholtartalmú termékek forgalmazására vonatkozó törvénytervezetet.
Szavakból nincs hiány. A felsőház elnöke a felelősök bíróság elé állítására szólított fel és kompromisszummentes harcot szeretne látni ezen a téren. Az alsóház megint elővette a témát, megtette ezt eredmény nélkül már októberben is, amikor egy képviselő azt javasolta, legalább azt tiltsák meg, hogy a „Bojarisnyikhoz” és a hasonló löttyökhöz automatákból is hozzá lehessen jutni.
A szavak azonban már nem elegendőek. Mint a javaslat felvetője, Nyikolaj Govorin az alsóház egészségvédelmi bizottságának egyik vezetője kijelentette, elégtelenek az eddig hozott intézkedések. Évente több mint félmillió (!) ember hal meg a szeszesitaltól vagy annak következményeitől. A férfiak 44 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt az italozás miatt. Különösen veszélyezettek az alkoholisták családjában élő gyermekek. Ezért az alkoholizmus elleni harcot stratégiai feladatnak tekinti. Kezdeményezni fogja a „Bojarisnyikhoz” hasonló termékek adójának emelését, a szeszpótlékok forgalmazóinak megbüntetését, a kényszerelvonókúra bevezetését.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, aki indulni szándékozik a következő elnökválasztáson, azt állítja, csak azért figyelnek oda az irkutszki tragédiára, mert az tömeges halált okozott. Eközben közismert, hogy a „Bojarisnyik” féle alkoholt 10-12 millió ember fogyasztja, és ettől naponta (!) százak halnak meg. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy felfigyeljenek arra a sok cikkre, amely ezt a veszélyt taglalja azt ajánlva, hogy tiltsák be az ital értékesítését az automatákon keresztül. Navalnij azt jósolja, hogy a bejelentett intézkedések a termelők ellenőrzéséről, néhány véletlenül lebukó kereskedő letartóztatása és véget nem érő kampány után egy év alatt minden megint feledésbe merül.
Még az is lehet, hogy a „Bojarisnyikot” betiltják, de majd jön utána megannyi másik termék 70 százalékos vagy nagyobb alkoholtartalommal. Ugyanaz fog történni, mint a Tu-134-es utasszállító katasztrófája után: Medvegyev betiltotta a repülésüket, majd egy idő után ismét a levegőbe emelkedtek. (2011-ben lezuhant Jaroszlavl mellett egy YAK-42 típusú, 1993-ban üzembe állított Tu-134-es utasszállító repülőgép, fedélzetén 45 személlyel, akik közül ketten élték túl a szerencsétlenséget.)
A leglényegesebb kérdés a szegénység. Mit igyon a 8000 ezer rubelt kereső szegény ember? A szesztől nem tud megválni, marad tehát a méreg. Navalnij egy anekdotát idéz.
– Papa, a vodka megdrágult, most kevesebbet fogsz inni?
– Nem fiam, te fogsz kevesebbet enni.
A 20 millió szegény meglétéből következik a 12 millió „Bojarisnyikot” fogyasztó. Navalnij szerint a szegénység elleni harcot a korrupció elleni fellépéssel kell kezdeni. A tisztviselők valahol ott állnak a szeszkereskedők mögött. A milliárdos üzlet nélkülük nem jöhetne létre. Nagyobb veszély ez, mint Szíria, Aleppo, Ukrajna és Trump együttvéve. A „Bojarisnyik” több embert öl meg évente, mint amennyit a terrorcselekmények Oroszországban összesen.
Navalnijt igazolja a Novaja Gazeta című lap is, amely már februárban megírta, hogy kormányszintű problémáról van szó, hiszen a helyi hatóságok teljesen tehetetlenek a törvények hiányában. Ahol megpróbálkoztak az ártalmas kotyvalék betiltásával, ott bele is buktak. Az ellenőrzésre hivatott szervezet, amely gyümölcsök, zöldségek, sajtok, és édességek forgalmazását oly előszeretettel tiltja meg, a halált okozó szesszel egyáltalán nem is foglalkozik. Ezt pedig csak azzal lehet magyarázni, hogy az üzlet mögött hatalmas pénzek cserélnek gazdát. Erre a piacra nem terjednek ki a korlátozások, így fordulhat elő az, hogy kialakulhatott egy párhuzamos szeszpiac.
A Novaja Gazeta korábban már számos olyan esetről beszámolt, amikor tömeges mérgezés történt a krasznodari területen vagy Szamara megyében. Az emberek vagy az interneten rendelték meg a halálos italt vagy a dohányboltokban jutottak hozzá. Különösen veszélyesek az utcai automaták, amelyekből az italhoz hozzá lehet jutni. Az újságírók tanúi voltak, amikor 11-13 éves gyerekek vásároltak így. A lap hosszan sorolja, az ország hány térségében találkoztak a problémával.
A statisztikai felmérések azt tanúsítják, hogy folyamatosan csökken Oroszországban a szeszpiac bevétele. Papíron egyre kevesebben fogyasztanak alkoholt. Több mint öt évvel ezelőtt 18 liter szesz jutott egy főre évente, 2014-ben 13,5 liter, 2015-ben 11,8 liter. Eközben a szesznek nem minősülő kotyvalékok fogyasztásának növekedésével a statisztika nem számol.
Igor Ejdman, szociológus ironikus hangot üt meg a Facebookra feltett blogjában, amikor azt írja: reménnyel töltheti el az iszlamistákat mindaz, ami Irkutszkban történt. Váratlanul fény derült a katonai titokra: rés tátong a biztonsági rendszeren. A „Bojarisnyik” az orosz állam Achilles-sarka. Elegendő kicserélni benne az etil-alkoholt metil-alkoholra, és senki nem lesz képes megvédeni a hazát. A férfi lakosság jelentős része egyszerűen kihal. „Várjuk az orosz nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésének összehívását, már ha annak tagjai még nem mérgezték meg magukat” – írja epésen Ejdman.
