Megkaptam Orbán Viktor újabb levelét, amelyben néhány valós dologról is szól, de még több fél igazságról és valótlanságról. Megállapítja, hogy gazdaságunk növekvő pályán van. Arról azonban hallgat, hogy ebben jelentős szerepe van az általa sokat támadott EU-nak, az onnan érkező pénzügyi forrásoknak. Igaz, hogy miniszterelnöksége idején csökkent a segélyből élők száma, arról azonban elfeledkezik, hogy jelentősen nőtt a társadalmilag kevés hasznot hajtó, csak időszakosan dolgozó közmunkások száma. S ne feledjük, hogy "munkássága" idején több százezren hagyták el hazánkat, elsősorban a képzettebbek és a vállalkozóbbak közül.
Szerinte Magyarország ma már erősödik. Igaz a béka hátsóját ma már talán elhagytuk, de arról egy szót sem szól, hogy a közép-kelet-európai éllovasból az utolsók közé kerültünk, és most is ott vagyunk. S az utolsók közé kerülésnek nemcsak az „elmúltnyócév” az oka, hanem a fideszesek uralmi rendszere is. Igaz, hogy a rezsicsökkentés szerepet játszott az idősek támogatásában, arról azonban hallgat Orbán Viktor, hogy például a gázár csökkentés csak a 2012 decemberihez viszonyítva érdemleges, ugyanis míg az egységnyi gáz ára 2010 áprilisában még a 2600 forintot sem érte el, addig 2012-re négyszeri áremelés után megközelítette a 3000 forintot. Ezt csökkentették 2013-tól kezdődően háromszori nekifutással 2264-re. Nem egyszerre csökkentettek, mert így azt háromszor is felhasználhatták propaganda célokra.
Arról sem szólt a miniszterelnök, hogy a háromszori csökkentés kevesebbet hozott a fogyasztók konyhájára, mintha nem nyúltak volna a 2010. áprilisi árakhoz. Végül arról is hallgatott, hogy az orbáni gázáremelés a világpiaci árak csökkenése idején következtek be, másrészt arról is, hogy a hazai gázár csökkentés mértéke elmarad a világpiaci árcsökkentés mögött. A sok közül még egyet emelek ki a levélből: nem dicsekednék azzal, hogy a tervezettnél jobban emelkednek a nyugdíjak. Ezt azzal indoklom, hogy eredetileg szégyenteljesen alul tervezték az emelést (0,9 százalék), másrészt a nyugdíjas fogyasztói kosarat tekintve az ez évi és a 2017-ben várható áremelkedések figyelemreméltóan meghaladják majd az 1,6 százalékot is.
