Oroszország;repülőgép-szerencsétlenség;Tu-154-es;

A part közelében találták meg a lezuhant Tu–154-es roncsait – a mentőakció folyamatban van FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Nemzeti gyász Oroszországban

December 26-ára nemzeti gyásznapot rendelt el Vlagyimir Putyin orosz elnök a vasárnap hajnalban lezuhant Tu-154-es repülőgép 92 áldozatának emlékére. A védelmi minisztérium gépe Szocsiból Szíriába tartott, fedélzetén a világhírű Alekszandrov együttessel, újságírókkal és katonákkal. A tragédia okát még vizsgálják. Sajtóhírek szerint megtalálták a lezuhant gép fekete dobozát, amit a védelmi minisztérium szakemberei elemeznek majd. Moszkvában és Szocsiban mécsesekkel és virágokkal emlékeztek az áldozatokra.

A Fekete-tengerbe zuhant vasárnap az orosz védelmi minisztérium katonákat, az Alekszandrov kórus tagjait, illetve az őket kísérő újságírókat Szocsiból Szíriába szállító repülőgépe, jelentette be elsőként az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, egy nevének elhallgatását kérő regionális mentőszolgálati vezetőre hivatkozva. Moszkva rövidesen hivatalosan is megerősítette a tragédia hírét.

Az orosz védelmi tárca közlése szerint a gép roncsait Szoci térségében, a parttól másfél kilométernyire, 50-70 méteres mélységben találtak meg. A Tu-154-típúsú gép ugyanis nem sokkal a felszállás után zuhant a Fekete-tengerbe. A fedélzetén 92 személy tartózkodott, 84 utas és 8 fős legénység. Az utasok között volt az orosz hadsereg világhírű együttesének, az Alekszandrovnak 64 zenésze, kilenc újságíró, a Pervij Kanal (Egyes csatorna) orosz állami televízió, az NTV és a Zvezda televízió három-három munkatársa, valamint 12 katona. Az orosz védelmi minisztérium által közzétett utaslistán szerepel a Doktor Lizaként ismert Jelizaveta Glinka, Fair Help (Méltányos Segítség) nemzetközi segélyszervezet munkatársa is. A hadsereg kórusának a szíriai Latakia tartományban található hejmimi orosz katonai támaszponton kellett volna fellépnie, tervek szerint újévi koncertet adtak volna.

A világ egyik legismertebb katonai együttese
Az Alekszandrov ének- és táncegyüttes, az orosz hadsereg művészeti együttese. Nevét az alapító Alekszandr Alekszandrovról kapta. 1928-ban alakult 12 fővel, tagjai mindig katonák voltak. A Wikipédia szerint az együttes egy férfi kórusból, egy zenekarból, és egy táncegyüttesből áll. Repertoárja rendkívül gazdag, megtalálható benne az orosz népzene, az egyházi énekek, operaáriák és a popzenei slágerek egyaránt. Ők tették világhírűvé a Katyusát és a Kalinkát, de az Ave Maria is repertoárjuk szerves része.
Moszkvában alakult egy kultúrházban, első hivatalos előadásukat Vörös Hadsereg Kórus néven 1928. október 12-én tartották egy fiatal moszkvai egyetemi karmester, vezetésével. Felemelkedésük gyors volt, 1933-ban már 300 előadóművész tartozott az alekszandronovok közé és három csoportja lett - egy férfi kórus, egy zenekar, és egy táncegyüttes.
Első nagy nemzetközi sikerüket Párizsban érték el, amikor 1937-ben a kórus a modern technológiai és kulturális életről szóló kiállításon megszerezték az első helyet. A második világháború alatt több mint 1500 fellépést szerveztek a szovjet frontokra, repülőterekre és kórházakba, hogy szórakoztassák a harcba induló katonákat.
Alapítójuk 1964-ben hunyt el, ekkor fia, Borisz vette át a kórus vezetését. Ő 1987-ig állt az együttes élén, a csapat pedig világszerte ismert és közkedvelt lett. 2003 óta az együttes vezetője Vjacseszlav Korobko, ő is a vasárnap lezuhant gépen tartózkodott.
Az együttes egyik legemlékezetesebb nemzetközi szereplése 1990-ben, Berlinben történt. Az Alekszandronov Roger Waters által a berlini fal leomlásának tiszteletére szervezett Fal című koncertjén egy háborúellenes számot adott elő, a „Hívjuk haza a fiúkat!” (Bring the Boys Back Home).
A világ számos országában megfordultak, így Magyarországon is. Az Amerikai Egyesült Államokba viszont nem jutottak el, bár meghívásuk volt és tervezték is. Első amerikai fellépésük a második világháború miatt hiúsult meg, később azért nem szerepelhettek az államokbeli színpadokon, mert az amerikai hatóságok csak civil ruhában engedték volna fellépni őket, a csapat viszont soha nem vált meg a hagyományos katonai egyenruhától.
Az együttesnek a mostani tragédia előtt mintegy kétszáz tagja volt, s közülük 150-en számítanak hivatásos művésznek. Budapesten 2017 május végén terveztek előadást.

A gép roncsait a parttól 1,7 km-re találták meg, az orosz hatóságok mentőhajókat irányítottak a helyszínre, amit egy a repülőgép üzemanyagától származó óriási olajfolt jelzett, de túlélőt nem találtak. A roncsok és tetemek felszínre hozása folyamatban van, a tragédia kapcsán bűnvádi eljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság a légiközlekedés biztonságának megsértése címén, de egyelőre nem tudni, minek következtében zuhant le a gép. A terrorgyanút sem vetették el teljességgel, minden lehetséges feltételezéssel számol a vizsgálat, hiszen egy orosz katonai gépről van szó, amely épp Szíriába tartott. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) tájékoztatási részlege által kiadott közlemény azt feltételezi, hogy valamilyen idegen tárgy kerülhetett a hajtóműbe, vagy, hogy nem volt megfelelő minőségű a gépbe töltött üzemanyag, aminek következtében a hajtómű veszített teljesítményéből és leállt.

Megtalálták a fekete dobozt
Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ egy neve elhallgatását kérő rendvédelmi vezetőre hivatkozva jelentette, hogy megtalálták a Fekete-tengerbe zuhant Tu-154 típusú gép egyik hangrögzítő berendezését. Azt egyelőre nem tudják, milyen állapotban van a fekete doboz, amit kiemeltek a vízből. A berendezést Moszkvába viszik, ahol a védelmi minisztérium szakemberei elemzik majd - írja az Index.

Az orosz sajtó azonban műszaki vagy pilótahibát emleget. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint a Tu-154-es utasszállító a szocsi városigazgatáshoz tartozó Adler város repülőteréről szállt fel közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 3 óra 40 perckor és szinte azonnal el is tűnt a radarképernyőkről. Az orosz hatóságok gyorsan megtalálták a roncsokat, a holttestek felszínre hozatalát azonnal megkezdték.

Elsőként a TASZSZ jelentette a krasznodari terület mentőszolgálatának egy forrására hivatkozva, hogy a gép eltűnt a radarképernyőről nagyon gyorsan azt követően, hogy felszállt.

A mentőakcióról
Az orosz hatóságok a tengerbe csapódott roncsot 70 méter mélységben találták meg. Azonnal elkezdték a holttestek kiemelését és azonosítás céljából Moszkvába szállítják.
A mentőmunkálatokban 3500 ember, 39 hajó és vízi jármű, továbbá 135 búvárszakértő és hét mélytengeri kutatóhajó. A hatóságok a Földet szondázó műholdak felvételeit is elemzik majd a történtek felderítése érdekében. A védelmi minisztérium jelezte, vizsgálják azt is, hogy a térségben tartózkodott-e olyan hajó, amelynek fedélzetéről rakétát lőhettek volna ki.

A RIA-Novosztyi orosz hírügynökség már egy rendvédelmi vezetőre hivatkozva azt jelentette, hogy a repülőgép műszaki meghibásodása vagy a pilóta hibája okozhatta a szerencsétlenséget. A Rosszija 24 televízió pedig arról számolt be, hogy a gép akkor zuhant le, amikor egy manővert hajtott végre a Fekete-tenger felett.

Az orosz légierő repülésbiztonsági szolgálata azonnal reagált a műszaki meghibásodás lehetőségének sajtóbeli megjelenésére. Szergej Bajnetov parancsnok bejelentette, hogy a lezuhant Tu-154-es repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt a felszállás előtt. A 33 éves légijármű 6689 órát repült. Utoljára 2014-ben javították, a legutóbbi karbantartási munkálatokat 2016 szeptemberében hajtották végre rajta. A parancsnok azt is kiemelte, hogy a gép pilótája Roman Volkov tapasztalt katonai pilóta volt, aki több alkalommal repült ezen az útvonalon.

Vlagyimir Putyin elnök gyásznapot hirdetett Oroszországban. Moszkvában és Szocsiban, de más orosz településeken is, virágokkal, mécsesekkel adóztak az áldozatok emléke előtt.

A Tu-154-ekről megoszlanak a vélemények. Az 1960-as években kifejlesztett orosz modell, a Tupolev-154 biztonságos voltáról megoszlanak a vélemények. Egyes szakértők szerint a gép biztonságos, csak hangos, mások szerint egyáltalán nem tartozik a biztonságosnak nevezhető gépek közé.

Pető György magyar pilóta az M1 televízióban azt mondta, a Tu–154 típusú orosz repülőgép biztonságosnak számít. Az európai uniós légtérből ugyan csaknem teljesen ki van tiltva, de nem biztonsági okokból, hanem amiatt, mert a zajelőírásoknak nem felel meg, túl hangos. A magyar pilóta emlékeztetett, hogy a volt Szovjetunió államaiban sok ilyen gép repül. Elmondása szerint, ha rendesen karban vannak tartva, akkor biztonságosak. Ennek a típusnak három hajtóműve van, de gond nélkül repül kettővel is, így egy hajtómű meghibásodása nem okoz fennakadást. Annak pedig, hogy mindhárom hajtómű egyszerre hibásodjon meg, kicsi az esélye – hangsúlyozta a magyar szakember. Pető azonban hozzátette, hogy a most lezuhant repülőgép esetében is kevésbé valószínű, hogy hajtóműhiba történt volna, de előfordulhatott más műszaki meghibásodás, vagy akár a pilóta is hibázhatott.

A nyilvánosságra került felvételekből az látszik, hogy a géptörzs nagyjából egyben maradt, ami azt jelzi, hogy megpróbálták letenni a gépet. A magyar pilóta azonban kiemelte, hogy ez viszont azt a kérdést veti fel, hogy ha egyben maradt a gép, hogyan halhatott meg mindenki, aki a fedélzeten volt.

Az AFP hírügynökség közölt egy összeállítást azokról a légi szerencsétlenségekről, amelyekben az elmúlt 15 évben Tu-154-esek voltak érintettek. A francia hírügynökség szerint a hatvanas években kifejlesztett orosz modell gépei kezdettől sok balesetben tűntek fel, egyáltalán nem biztonságosak.

A Tu-154-es a Boeing 727-re hasonlít, szocialista blokk országaiban a leggyakrabban használt modell volt. Közepes hatótávolságú, három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép. Hossza 47,9 méter, magassága 11,4 méter, szélessége pedig 37,55. Befogadó képessége 155-180 fő, utazási sebessége 850 km/óra, 11 ezer méter magasságig emelkedik és 4 ezer km a hatótávolsága. A műszaki követelmények 16–18 000 kg-os hasznos terhelés és 900 km/h-s utazósebesség mellett 2850–4000 km-es hatótávolságot, míg 5800 kg-os terhelésnél és 850 km/h-s utazósebességnél 5800–7000 km-es hatótávolságot határoztak meg.

A modell sorozatgyártását 2013-ban befejezték.

 Tu-154-es balesetek
Az utóbbi 15 évben 7 olyan baleset történt, amelyben Tupolev 154-ek voltak érintettek.
  • 2011. január 1: A Koravia légitársaság Tu-154B gépe 116 utassal és 8 fős legénységgel a fedélzetén kigyulladt az Ural térségben található Surgut repülőterén a felszállópályán. Hárman meghaltak, 40-en megsebesültek. Ekkor a Tu-154-ek B modelljét ideiglenesen betiltották.
  • 2010. december 4: A moszkvai Domogyedovo repülőtéren motorhiba miatt lezuhant egy Tu-154. Két utas meghalt, többen megsebesültek. A motorhiba 9 ezer méter magasságban állt elő, röviddel azt követően, hogy a gép egy másik moszkvai repülőtérről felszállt.
  • 2009. április 10: A lengyel államfőt, Lech Kaczynskit és kíséretét szállító gép is ugyanez a modell volt. A lengyel elnöki gép Nyugat-Oroszországban, Szmolenszknél zuhant le a sűrű ködben, nem műszaki hiba miatt. Abban a tragédiában 96 személy vesztette életét.
  • 2009. július 15: A Caspian Airlines társaság Tu-154-e Teheránból Jerevánba indult, amikor Irán északi részén lezuhant. A tragédiában 168 ember vesztette életét.
  • 2006. augusztus 22: A Pulkovo légitársaság gépe Ukrajnában zuhant le 170 emberrel a fedélzetén. Túlélője nem volt a tragédiának.
  • 2002. február 12: Egy belső iráni járat zuhant le 117 emberrel a fedélzetén. Senki sem élte túl a szerencsétlenséget.
  • 2001. július 3: A VladivostokAvia társaság személyszállító gépe a szibériai Irkuszk repülőtere közelében zuhant le pilótahiba miatt. A Tu-154-es 145 utasa életét vesztette.

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet, az IFFHS tegnap honlapján közölte az idén legjobbnak választott női és férfi játékvezetők listáját.