Ha a gazdasági növekedés meglódul, el lehet gondolkodni az egy számjegyű szja bevezetésén is - jelentette be - egyebek mellett - Varga Mihály. A miniszter abban bízik, hogy erre már 2018-ban sor is kerülhet. A Fidesz az adócsökkentéstől - egyebek mellett - a versenyképesség javulását várja.
A gazdaság elemzők és a közgazdászok többsége azonban már korántsem ennyire derűlátó, sem a bevezetés hasznát, sem tervezett időpontját illetően. Az egy számjegyű szja a közepes és a magas keresetűek rétegének a további jövedelemnövekedést jelentheti, és nem véletlen, hogy a kormány igyekszik az ő kedvükben járni - fejtette ki a Népszavának Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint, ha ez nincs is köztudott, de tény, hogy ezekben a csoportokban, - még ha különféle okokból is - de jelen van egy bizonyos fokú, a jövedelmükkel kapcsolatos elégedetlenség, Politikai szempontból, tehát elképzelések logikusnak és érthetőnek tűnnek. A társadalmi igazságossághoz viszont ennek nem sok köze van. A megoldás az lehetne, hogy ha az alacsony jövedelműek adóját jelentős mértékben csökkentenék, sőt a legrosszabbul keresőknél be lehetne vezetni a nulla kulcsos adót is.
A GKI elnöke úgy vélte, az állam modernizálása, az oktatás, az egészségügy elengedhetetlen átalakítása jelentős erőforrásokat igényel, amit valahonnan elő kell teremteni, ezért például a felső jövedelmi rétegnél nem indokolt az szja további mérséklése. Márpedig - Vértes András szerint - a magyar gazdasági növekedés most még nem lesz elégséges a szükséges források előteremtéséhez. Sőt, egy átmeneti időszakra ki lehetne vetni például a havi 500-600 ezer forintot keresőkre egy úgynevezett szolidaritási adót, amit kizárólag a nagy rendszerek reformjára lehetne fordítani. Ugyanakkor ez a stratégiai átalakulás egyre sürgetőbb, de elkapkodni sem lenne szerencsés! Ehhez a nemzetgazdasági tárcának legalább 5-6 évre lenne szüksége, hogy a legfontosabb intézkedéseket megtegye.
A Fidesz frontemberei ugyan nagyon magabiztosan nyilatkoznak a 2018-as várható választási sikerükről, valójában nem ennyire biztosak a dolgukban, ezért próbálnak meg mindent a győzelem reményében megtenni - tette hozzá Vértes András.
A magyar gazdaságban nincs meg az évi 3 százalékos növekedési tartalék, a jövőre újra beinduló uniós pénzek mégis feltornázhatják a GDP növekményét egy ennél is magasabb értékre. A kormány most az olyan egyszeri bevételekkel is számolhat, mint az állami földek eladásából befolyt 270 milliárd forint, vagy a General Electric-kel megkötött konstrukcióból származó még mintegy 920 milliárd forinttal és egyéb bevételekkel is. Csakhogy 2018-2019-re már ezek az egyszeri bevételek nem adnak majd alapot az adócsökkentéshez.
Az egy kulcsos szja 2011-es bevezetése is indokolatlan volt mind gazdaságilag, társadalmilag pedig erkölcstelennek tekinthető - válaszolta a Népszava kérdésére Inotai András közgazdász. A szakember is úgy vélte, hogy a befolyó szja-ból lehetett volna, és lehetne a jövőben is előteremteni azokat a pótlólagos forrásokra, amelyek az olyan jövő orientált beruházásokra, mint amilyen az oktatás vagy az egészségügy fejlesztéséhez, vagy az innovatív társadalom kiépítéséhez szükségesek. A magyar társadalom felkészültsége korunk kihívására negyedik ipari forradalomra, viszont a nullához közelít - tette hozzá Inotai András. A közgazdász is letette a voksot amellett, hogy a gazdagabbak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a társadalmi kohézióhoz, mint az alacsonyabb jövedelműek. A differenciátlan "rezsicsökkentés", a nyugdíjak mostani egységes emelése, vagy a minden nyugdíjasnak egyaránt juttatott 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány is ebből a szempontból igazságtalannak tűnik.
A Varga Mihály által az szja további csökkentés feltételeként megjelölt, nekilóduló gazdasági növekedés alapjait Inotai András sehol nem vélte felfedezni a hazai gazdasági folyamatokban. Az uniós források önmagukban a teljes évi GDP 3 százalékát teszik ki, ezzel szemben idén még ennyi sem lesz a gazdasági növekedés. Ha pedig az Európai Unió végre komolyan elkezdi megvizsgálni, hová is lettek a brüsszeli pénzek, akkor jelentős büntetések várhatnak Magyarországra, adófizetőink kárára.
Ugyanakkor drámai változást hozhat, ha 2020-ban elkezdődő új, uniós gazdasági ciklustól csökkentik a forrásokat, főként a kohéziós alapokat. Ebből a versenyképességre, az oktatás, a technológiai adottságok fejlesztésére lehet majd pályázni.
Pogátsa Zoltán, közgazdász, egyetemi docens az Új Egyenlőségnek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy az egy kulcsos szja bevezetésének évében, 2011-ben hozzávetőleg 440 milliárd forintos "lék" keletkezett a költségvetésben. Ez az összeg folyamatosan hiányzik, és ennek kompenzálására a kormány radikális megszorításokat hajtott végre.