Bogárdi Szabó István karácsonyi igehirdetésében kiemelte: az emberek, akik meghallgatták a pásztorokat, ha nem értették is szavaikat, megérezték, hogy ettől kezdve e hír fényében fognak mindent megérteni. A református püspök arról beszélt: Jézus földi életét fogantatásától kezdve csodatettein keresztül haláláig és föltámadásáig végigkíséri az emberek csodálkozása. Jézus azonban - az evangélium szerint - csak kétszer csodálkozott földi útja során: egyszer amikor hitet és egyszer amikor hitetlenséget tapasztalt. "Vajon, ha Jézus ma járná Magyarországot vagy az úgynevezett keresztény civilizációt, min csodálkozna? - tette fel a kérdést Bogárdi Szabó István.
"Itt élünk egy kontinensen Európában, amelyik annyira akar segíteni és naponként rá kell döbbenünk hogy segítségre szorul" - fogalmazott. Hozzátette: ennek oka, hogy a világ nem akar tudomást venni arról, hogy milyen az ember, még kevésbé arról, hogy milyen az Isten. E kettőt ugyanis kizárólag Krisztusból lehet megtudni.
Bogárdi Szabó István felidézte: az első világháborúban a nyugati fronton karácsony napján kötelességszegést követtek el a katonák: kimásztak a lövészárkokból, kimentek a frontvonalak közötti senki földjére, és barátkozni kezdtek az ellenséggel. Megölelték, megajándékozták egymást, együtt énekeltek.
Ők voltak a modern kor pásztorai - mutatott rá, hiszen a karácsonyi történet pásztorai is kötelességszegők voltak, amikor az angyal szavára otthagyták nyájukat, és elmentek Betlehembe a gyermek Jézushoz.
De karácsonykor maga Isten is kötelességszegő, hiszen megváltoztatja a dolgok rendjét azzal, hogy a világba születik, azzal, hogy nem ott születik, ahol egy királynak születnie kéne, és azzal is, hogy a "peremen élő", veszedelmes emberek hírében álló pásztorokra bízza születése hírét.