Gáncs Péter kiemelte: az evangéliumi történet nemcsak a betlehemi gyermekhez útra kelő pásztorokról szól, hanem Heródesről is, aki tudomást szerez a messiás születéséről, mégsem mozdul.
Szavai szerint a szamár és az ökör mindig tudja, hol van az urának a jászla, tudja, kihez tartozik, hol kap táplálékot. Az ember azonban "furcsa teremtmény, aki képes elfelejteni azt, akitől az életet kapta, és aki meg tudná őrizni őt az életre". A karácsonyi történet tehát nem jelent automatikus megváltást, de esélyt ad az embernek, hogy visszataláljon Istenhez - mondta az evangélikus püspök.
Kitért arra, hogy Jézusról az ószövetségi próféciák és saját maga is úgy beszél, mint a nyájára, vagyis az emberiségre vigyázó, az elveszett bárány keresésére induló jó pásztorról. A realitás azonban szétfeszíti ezt a hasonlatot, hiszen az "ember-juhok" sokszor farkasként vicsorognak egymásra, és nem annyira eltévedt bárányok, mint inkább olyanok, akik kitépik magukat a pásztor őrző kezéből, hogy a saját fejük után mehessenek. Csakhogy, szemben az elveszett báránnyal, az elveszett ember felel azért, ha elbitangol a pásztortól - fűzte hozzá.
A szakadék felé rohanó emberiségnek a karácsony adhat újabb lehetőséget, hogy ráébredjen: pásztor nélkül széthullik a nyáj, szétesnek közösségei - figyelmeztetett Gáncs Péter.