Jó volt részt venni a pedagógusok december 19-i demonstrációján, jó volt hallgatni a felszólalókat, jó volt látni, hogy a fagyos időben is 2-3 ezren jöttünk össze, hogy tiltakozzunk a kormány öt éve tartó, nemzetrontó oktatáspolitikája ellen. Örültem, hogy véget ért a féléves szünet, és a Tanítanék mozgalom ismét aktivizálta magát. Nagy sikere volt a jelenetnek, amikor nyilvánosan elégették a 2011-es köznevelési törvény lapjait. Mindenki egyetértett három fő követelésükkel: Balog Zoltán mondjon le; legyen ismét önálló oktatási minisztérium; és kezdjenek tárgyalásokat a Civil Közoktatási Fórum által összeállított Kockás Könyv alapján egy új közoktatási törvényről. Ám azt is tudta mindenki, hogy e követelések nem fognak megvalósulni, vagy ami belőlük mégis, abban nem lesz köszönet. A fejétől bűzlik ez a halszagú ország, mindent Orbán Viktor talál ki, s ő dönti el, enged-e bármiben az ellenzéknek. Törley Katalin is erre utalt, amikor arról beszélt: legközelebb a Balognak kitűzött határidő utáni napon, 2017. február 1-jén lesz újabb tüntetés, megbeszélendő az akkori helyzetet.
Érthető, ha a pedagógusok igyekeznek szakmai síkon maradni, s nem mennek bele az egész rendszer kritikájába – ám mindenki tisztában van azzal, hogy nem lehet csupán egy alrendszert, az oktatásügyet megváltoztatni, hiszen az egészségügy, a gazdaság, a jogállamiság, a nyugdíjhelyzet, a közélet tisztasága és a többi, mind hasonló állapotban vannak. Mindent elölről kell kezdeni. Jó, ha egyes társadalmi csoportok kiállnak a maguk igazáért, de Magyarországon új rendszerváltásra, új, a korábbinál erősebb demokrácia kiépítésére van szükség, s ehhez nem elég egy miniszter távozása.
