Kétéves forma kisfiú ül egyenes háttal egy fehér padon. A lába közé cakkos mintázatú dobot fog, a két ütővel éppen készül ráverni a bőrre. Ezzel a gyerekkori képpel indul a szenzációs fotóalbum, amelyben Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei címmel több mint háromszáz fotó idézi fel a költő és felesége életét. A kisfiú komoly pofikája kerek, alig ismerhető fel benne a költő későbbi, jellegzetesen keskeny, erős pofacsontú arca. De a szemek, a komoly pillantás már ezen az első fotón is megragad. Az utolsó fényképen egy sírhalom domborodik, koszorúkkal és virágokkal. A fejfán felirat: Itt nyug(szik) Dr. Radnóti Miklós 1909-1944.
És ami a két felvétel között a szépen megtervezett, elegáns kivitelű album lapjain végig kísérhető a házaspárról készült 278 fényképen, az egy vékonydongájú fiatalember nagy költővé válásának, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni legendás szerelemének története, fekete-fehér fotókban elbeszélve. Krähling Edit, aki a fényképeket a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárába került gyűjteményből kiválasztotta, legalább száz olyan fotót közöl a kötetben, amely eddig még nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Értő szerkesztőként minden képhez eligazító magyarázatokat fűz, ezekből nem csak az derül ki, hogy kit, illetve kiket örökített meg a felvétel, hanem az is, mikor, ki fotózta és milyen alkalomból a jelenetet, ki és mit írt a kép hátára.
Okos, összefogott és ügyes navigáció ez a költő és felesége életének eseményeit kevésbé ismerő olvasónak. A lényegi információk sokszor utalnak a képpel kapcsolatba hozható más dokumentumokra is. Leggyakrabban arra, hogy Gyarmati Fanni két kötetben megjelent Napló 1935-1946 című könyvében éppen a fotón megörökített eseményről és a részvevőkről további érdekességeket lehet találni. Az albumot ily módon a Napló képes kiegészítőjének lehet felfogni, annál is inkább, mert akárcsak Gyarmati Fanni naplóbejegyzéseit, a most megjelent fotóalbumot is a Jaffa Kiadó gondozta.
Sokat mond az album tárgyáról és a szerkesztés érzékenységéről a kötet címlapja. A havas tájban áll a fiatal pár, Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós, vélhetően sítalpakon, kezükben síbot, és nagy vidáman néznek szembe a kamerával. Olyasmiket árulnak el az együtt töltött hétköznapokról a könyvbe szerkesztett fotók, amikre talán Radnóti leghűbb rajongói sem gondolnának. A különböző helyszíneken, különböző években és különböző társaság gyűrűjében lefotózott házaspár közös életének egyik kiemelt elfoglaltsága volt a természetjárás és a sport. Meghökkentő, milyen sok fotó, köztük egészen remek minőségben készült felvételek árulkodnak arról, milyen fontos szerepe volt életükben a közös kirándulásnak, evezésnek, síelésnek, a társasággal megtett túráknak, Duna-parti napozásnak, fűben heverészésnek. Ezek rendszerint amatőr felvételek, de a gondos szerkesztésnek köszönhetően Radnótiék baráti körének, társaságának tagjai is név szerint említődnek a képaláírásokban.
Határozottan mókás felvétel, ahogy Radnóti a kitámasztott síléceken heverve a havas tájban lehunyt szemmel napozik. Alatta Fanni Naplójából származó idézet: "Mik a szokásos módon (…) leheveredett a sílécekre napozni." Nem lehet nevetés nélkül megállni a látványt, ahogy Radnóti (Salamon Andrással) egy magas gerendaépítményre felmászva, kissé idétlenül lógatja lefele a lábát – pedig ez már 1941 volt…Ámulhatunk azon, milyen tele szájjal, szélesen tudott nevetni az akkor még szegedi egyetemista az 1934-es fotón, vagy az ugyanakkor készült képen milyen meghitten szép, ahogy a papír fölé hajolva ír. A képhez fűzött jegyzet tudatja velünk: a balkezének középső ujján viselt karikagyűrűje, amely Gyarmati Fannival való jegyességére utal, a munkaszolgálat idején elveszett. Fannié pedig az ostrom alatt eltörött…
Ahogy az ő életükben is minden egész eltörött (Karinthyval szólva), ennek szívszorító valóságáról néhány döbbenetes fotó beszél. Az album fejezetekbe csoportosítva sorakoztatja fel a fotókat. A gyerekkortól Radnóti temetéséig tartó éveket kilenc egységbe osztva mutatják be a fényképek. Az utolsó ismert fotók a költőről 1941-ben készültek, a sorozat hat felvételén kivétel nélkül mosolyog. A reményt és életet sugalló mosolygó képeket követi a Vég című fejezet, öt szörnyen megrongálódott fotóval. A képek a munkaszolgálatos halálmenetben elpusztított költő utolsó óráinak tárgyi tanúi, s akárcsak az utolsó verseket tartalmazó füzetke, a Bori notesz, a fotók is az abdai tömegsírból kerültek elő. Három igazolványkép a költőről, két fotó Fanniról.
Valamennyi ép példányait a kötet korábbi fejezetei közlik, belesimítva őket, a halál tanúit, az élet menetébe. Ettől még fájdalmasabb találkozni velük a vég dokumentumaiként. Egyébként ugyanolyan dráma ez a találkozás, mint felnyitni a Bori notesz 1970-ben kiadott hasonmás kiadványát. A Szántó Tibor könyvművész által sajtó alá tervezett vékony fekete kötetecske címe: Radnóti Miklós 1944 – és a kockás lapokon néhol teljesen elmosódott írás. Az utolsó versek elmosódott látványára emlékeztetnek a most közölt fotók szörnyű vakfoltjai is.
Egy kedves titkot is megismerünk az albumból. A költő és Fanni legendás szerelmének szívderítő fejezete egy kis fotóalbum, amelybe Radnóti Miklós a Gyarmati Fannit ábrázoló fotókat ragasztotta, kezdve szerelme egész kislány korától. Ezekből a fotókból is láthatók képek a könyvben, s noha Radnóti természetesen nincs jelen ezeken a felvételeken, mégis erősen jelen van abban, ahogy az albumnak címet adott és szép betűivel felírta: Gellérthegyi Fifike.
