"Nekünk ehhez az ügyhöz semmi közünk nincsen. Gonoszság azzal operálni, hogy a 4-es metróépítési projekt 2015-ben fejeződött be, mert az építésről az előző városvezetés döntött, és 2007-ben kezdődtek a felszíni munkák" - reagált lapunknak Tarlós István, miután a Politico megírta, csalást és lehetséges korrupciót tárt fel a 4-es metró kivitelezése kapcsán az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), amelynek nyomán 300 millió eurót (90 milliárd forintot) kellene a magyar államnak visszafizetnie Brüsszelnek és az Európai Fejlesztési Banknak. A főpolgármester elárulta, december 20-án zárult az a fővárosi vizsgálat, amelyben egyebek mellett az Alstom szerelvények korrupciós ügyét, és a 4-es metróval kapcsolatos más esetleges visszaéléseket igyekeztek feltérképezni. Ebből kiderült, ha voltak szabálytalanságok, azok a 2006-os, illetve az azt megelőző közbeszerzésekhez köthetők. Budapest fideszes irányítóit semmi felelősség nem terheli az ügyben - közölte Tarlós. Figyelmeztetett, büntetésről még nincs szó, hiszen a pénzvisszafizetésről az Európai Bizottság (EB) dönthet, a testület viszont ilyen határozatot még nem hozott. Ha végül erre kötelezik az országot, az államnak az összeg 79 százalékát kell állnia, a többit a fővárosnak, mert ilyen arányban finanszírozták a 4-es metrót, aminek a meghosszabbítását 2011-ben Budapest vezetői leállították.
A főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatósága pedig azt közölte: a főváros nem kapta meg és nem látta a vizsgálati anyagot, de információik szerint a pénzügyi szabálytalanságokra utaló megállapítások 2006-2007-re vonatkoznak, vagyis jóval a jelenlegi városvezetés 2010-es hivatalba lépése előttről.
Az EB is megerősítette, hogy megkapták az OLAF-jelentést, s elkezdték vizsgálni a lehetőségeket - a fejlesztési bank is hasonlóképp tesz. Magyar részről Szalóki Flórián, a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár azt mondta a Politicónak, hogy megérkezett a szervezet jelentése, de még hónapokig tarthat, mire a visszafizetéssel kapcsolatban döntés születhet.
A visszafizetendő összeg valóban nem konkrét, az ügy ezen szakában ugyanis az OLAF a jelentése és a bizonyítékai mellé csak javaslatot tesz a büntetés mértékére az EB-nek - vázolta az ügymenetet Nagy Gabriella. A Transparency International közpénzügyi programjainak vezetője szerint ezt követően a bizottság elbírálja az OLAF javaslatát, s "alkudozni kezd" a magyar kormánnyal a büntetés mértékéről.
A hivatal a magyaroknak is megküldte jelentését, illetve jogi ajánlásait. Ezeket általában a Legfőbb Ügyészség fogadja, ám Nagy szerint nem sok foganatja van az OLAF-intelmeknek Polt Péteréknél: "az évek során nagyjából 20 ilyen javaslat gyűlt fel az ügyészségen, közülük egyet zártak le, ám annál sem találták indokoltnak az OLAF eljárását". Elvileg a hatóság nyomon követi, mi lett a javaslatainak a sorsa, ám egyebet nem tehet. Hozzátette így, hogy a Csalásellenes Hivatal intelmei nem kötelező jellegűek sem az EB-re, sem a tagállamokra, a hatóság afféle "fogatlan oroszlánként" funkcionál az EU-ban. Mindez akkor változhatna meg, ha létrejönne az Európai Ügyészség, amelyről már megszületett a javaslat a bizottságban.
A metró-ügy kapcsán egyébként a Transparency korábban tájékoztatást kért Polt Pétertől, hogy miként lehet Londonban sikeresnek ígérkező nyomozás korrupciós ügyben a budapesti 4-es metrót kapcsán, miközben itthon semmi nem történik - számolt be Ligeti Miklós. A TI jogi igazgatója felidézte, Polt annyit írt: "nyugodjunk meg, itthon is minden szükséges és indokolt intézkedést megtesznek a bűnügy felderítésére". A Politico szerint a mostani feddésre úgy reagált a Legfőbb Ügyészség, hogy Magyarországon már zajlik nyomozás, ezért nem szükséges az OLAF jelentése nyomán újabbat indítani. Ligeti szerint mindez arra enged következtetni, hogy lehet összefüggés a londoni vádemelést eredményező nyomozás és a mostani, visszafizetést javasló OLAF-jelentés között. "Hiszen nyomozni feltételezett bűncselekmények összefüggése alapján szoktak, tehát ennek hiányában a már megindított nyomozás aligha reagálna adekvátan az OLAF jelzéseire" - vázolta.
A vizsgálat lezárása után az OLAF jogi ajánlásokat is küldött a magyar kormánynak. Megkérdeztük a miniszterelnökségtől, hogy megkapták-e a dokumentumot, illetve elkértük az ajánlásokat. Levelünket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) továbbították, ahol közölték, az OLAF a jelentésében foglaltak bizalmas kezelését írta elő, így "bővebb tájékoztatás a Hivatal következtetéseiről csak a későbbiekben adható". Nagy Gabriella szerint vélhetően félreértés történt, és a magyar sajtó az OLAF ügyészségnek megküldött dokumentumait érthette jogi ajánlásoknak, ezek valóban nem nyilvánosak.