foglalkoztatás;munkaerőhiány;

- Több mint 300 ezer munkáskéz hiányzik

Szinte nincs olyan ágazat Magyarországon, amelyet ne sújtana a munkaerőhiány. A 20 fő feletti vállalkozások közül a legnagyobb munkaerőhiánnyal a 250 fő fölötti cégek küzdenek, ezek a meglévő létszám 9 százalékát, mintegy 63 ezer potenciális munkavállalót tudnának felvenni. Hasonlóan súlyos gondban vannak az 51-150 főt foglalkoztató vállalatok is, amelyek 36700 fős hiányról számoltak be, ez a jelenlegi létszám 12 százaléka. A 20-50 fő közötti cégeknél 9, a 150-250 közöttieknél pedig 6 százalékos a létszámhiány. Így összességében a 20 fő feletti vállalati szektor (a nemzetgazdaságban 1,4 millió főt alkalmazva) nagyságrendileg 133 ezer munkavállaló hiányában szenved - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi vállalati felméréséből.

Meglepő módon munkaerőt leginkább a megkérdezett 20 fő alatti vállalkozások keresnek, a meglévő létszám negyedét tudnák még foglalkoztatni. Ők jellemzően hazai tulajdonosi körrel rendelkeznek, főleg a magyar piacra dolgoznak, s emiatt erősen költségérzékenyek.

Valószínű, hogy emiatt is nehezebben tudják megtartani a dolgozókat, mivel kisebb béremelésre képesek. Az 5 fő feletti de 20 fő alatti vállalkozások közel 600 ezer főt foglalkoztatnak. Ezt figyelembe véve a munkaerőhiány a KSH által megfigyelt 5 fő feletti körre vonatkozóan közel 283 ezer fő. Ugyanakkor, ha az 5 fő alatti cégeknél foglalkoztatott létszámot 700 ezer főre becsüljük, s feltételezzük, hogy arányaiban közel azonos a munkaerőhiány náluk is, akkor a hazai vállalkozásoknál összesen 340 ezer fő hiányzik.

Ágazati bontásban a munkaerőhiány a könnyűipart (32 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokat (23 százalék) érinti az átlagnál súlyosabban. A közepesen nehéz helyzetben levő ágazatok közé tartozik a feldolgozó-, a gép-, az építő-, a fém-, az élelmiszeripar és a

kereskedelem, mely ágazatokban a munkaerőhiány (a létszám arányában) 12-től 16 százalékig terjedő sávban mozog. Legkevésbé a vegyipari cégek érzik a munkaerő szűkét.

"Rögtön jövök"
Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig, a teljes kereskedelemben a harmadik negyedévben mintegy ötezer üres álláshely van - állapította meg a blokkk.com blog a KSH adatait elemezve. Igaz a boltok száma is csökkent, fél év alatt 2300-zal vannak kevesebben. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, gyakori, hogy erre a "rögtön jövök" tábla kirakása a válasz. A havi bruttó átlagkeresetek egy év alatt 10 százalékkal, 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint. "Hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán" - jósolja a blogíró.

A 2016-os esztendő egyik nagy kérdése az volt: tanult-e a tavaly tavasszal kirobbant brókercsődökből a tőkepiaci felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB), és kellően óvatossá váltak-e az ügyfelek, hogy az irreálisan magas hozamok reményében ne kockáztassák átmenetileg szabaddá vált tőkéjüket. Megszaporodtak a jegybank közleményei a szabálytalanul tevékenykedő pénzügyi vállalkozások elleni bírságokról, több cég tevékenységét átmenetileg fel is függesztette, de a saját múltbéli mulasztásai elismerése továbbra is elmaradt. A kisbefektetők óvatosabbá válásában még csak reménykedni lehet.