Forró kérdés lett az államfő-választás, hogy Kövér László szavaival éljünk ezen a hideg téli napon. Annyira forró, hogy még a Fidesz elnöksége is ezzel foglalkozott tegnap meg tegnapelőtt, s meglehet, jutottak valamire a leendő köztársasági elnök kiválasztásának sokakat gyötrő kérdésében.
A sajtó napok óta mással sem foglalkozik, minthogy azt találgatja, Áder János újrázik-e, netán Balog Zoltáné lesz a megtiszteltetés, vagy esetleg valaki más ülhet be a Sándor-palotába egy rövid időre, mivel az új államfő öt(?)éves ciklusa során vélhetően át fog költözni a királyi palotába a nemzeti galéria és a Széchényi könyvtár mellé (helyére), hogy a miniszterelnöknek lehetőséget adjon az általa már rég kiszemelt épület bevételére. Engem sokkal jobban izgat a leendő államfő személyénél, hogy Orbán Viktor valóban otthagyja-e majd a karmelita kolostort - amibe tízmilliárdokat nyomnak be éppen - a Sándor-palota kedvéért, hogy ezzel utat nyisson az új köztársasági elnöknek a királyi palotába.
Ez ugyanis nem csak Orbánon múlik, a magyar építőipar teljesítőképessége legalább annyit számít e kérdésben, mint a kormányfő akarata, amely politikai ügyekben tudhatóan nem ismer korlátokat. Hiába emleget Kövér különböző szempontokat, amelyeknek egy államfőnek meg kell felelnie, s hiába, hogy a házelnök szerint Áder ezeknek meg is felel, e szempontok formálisak. Schmitt Pál például egyetlen kritériumnak sem felelt meg, mégis milyen kiváló elnök volt. És természetesen Balog jelölésének sem református lelkészsége az akadálya, sőt, ha őt választják, ez lesz a legfontosabb szempont.
Még az Orbánhoz való viszony sem elsődleges; ahogy a kormányfő fogalmazott az ATV kérdésére, hogy Ádert vagy Balogot kedveli-e jobban: "Izgalmas kérdés, de semmi jelentősége nincs". Más szempontok játszanak itt, amelyek kifürkészéséhez vélhetően túl esendők vagyunk. Be kell látnunk, hogy az lesz az új államfő, akit Orbán akar. Lehet, hogy Áder tényleg újrázna, s nyilván Balogon kívül másokat is fűt az ambíció. Nem számít. Orbánnál a jelölés joga, amivel ő élni is fog. Ahogy Brüsszelben egy hete közölte: nincs senki, aki a köztársasági elnököt kijelölhetné, őt a nép akarata fogja a megbízással ellátni.
Az ő és a nép akarata közé pedig régóta egyenlőségjelet kell tenni.
