Érdekes dolog a hírfolyam. Egymás mellé sodor olyan információkat, amiknek látszólag semmi közük egymáshoz, „összeolvasva” őket viszont különös képpé egyesülhetnek.
A magyar püspököknek nem tetszik, hogy a körmendi plébános menekülteket fogadott be - így az egyik hír. A Katolikus Karitasz igazgatója, Écsy Gábor azt mondta: „… szerintem nem járt el bölcsen a plébános. Olyan ez, mint amikor valakinek zsíros kenyeret kínálnak, de ő vajasat szeretne”.
Egy másik arról szól, hogy Szegednek is lesz stadionja, Ifjúsági Centrum fedőnéven, az erre szánt 10 milliárdot a püspökség kapja, ők építik. Az a püspökség – és ez már egy további cikk –, melynek hamarosan mediterrán luxusétterme nyílik a dóm altemplomában. Ennek szakmai vezetője, Dallos Ferenc interjújában ilyesmiket mondott Kiss-Rigó László püspökkel kapcsolatban: „Püspök úr annyira elhivatott ebben a témában, hogy vannak kedvenc gasztronómiai tételei, amelyek mindenképp a kínálat részét fogják képezni. Nem a Tiszára és a paprikára épül itt semmi...”. „Püspök úr kikötötte, mindig legyen friss hal az Adriáról”. „Püspök úrnak van olyan barátja Horvátországban, aki ragaszkodik hozzá, hogy ide szállítson.” „Nem tudom azt mondani, hogy Püspök úrnál nem ismerek nagyobb gourmandot, de nem sokat. Ha kell, végigkutyagolja velem az általam legjobbnak tartott budapesti éttermeket, eszünk, kóstolunk, megbeszélünk. Nagyon elhivatott.”
Túl demagóg lenne ideírni a végére, hány helyen kígyóznak a rászorulók sorai országszerte az ételosztásokon…?
