Októberben a nettó bérek növekedési üteme egy kicsit megbicsaklott az előző hónaphoz képest, de továbbra is dinamikusnak tekinthető a nemzetgazdaság egészében átlagosan 7,0 százalékkal bővülő nettó kereset - ezzel a meglepő kijelentéssel kommentálta az októberi béremelkedés mértékét Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére elmondta: ez az idei év második legalacsonyabb éves mutatója. A közfoglalkoztatottakat kiszűrve 6,8 százalékos átlagos nettó bérnövekedésről beszélhetünk a tizedik hónapban. A bruttó bérek 5,4 százalékkal nőttek, melyet tovább emelt az adókönnyítés. Szeptemberben 6,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves összevetésben. Virovácz Péter a bérnövekedés ütemének lelassulását októberben annak fényében is érthetetlennek tartja, hogy a harmadik negyedév végétől egy újabb jelentős béremelési hullám indult meg a közszférában, amely érintette például honvédséget, a pedagógusokat és a NAV-dolgozókat is. Emellett mérséklődött a közfoglalkoztatottak száma, márpedig ennek révén az átlagkereseteknek növekednie kellett volna, hiszen egy alacsony jövedelmű foglalkoztatotti csoport létszáma kisebb lett - hívta fel a figyelmet az ING Bank vezető elemzője. Ugyanakkor a november-decemberi jövedelmek vélhetően magasabbak lehetnek az átlagosnál, mivel a cégek a bónuszokat ebben az időszakban szokták kifizetni, például a postásoknak 65 ezer forintos, a honvédségnél pedig 45 ezer forintos jutalmat adnak.
Jövőre a munkaerőhiány, a minimálbér emelése és az általuk kikényszerített általános bérnyomás ennél még ennél is magasabbra lökheti a bérnövekedés dinamikáját, aminek többféle hatása lehet - figyelmeztetett az elemző. Többek között a jelenlegi 1 százalék körüli infláció megindul felfelé. Emellett általánosságban elmondható, hogy a munkavállalók egyre több helyen alkupozícióba kerülhetnek a magasabb bérük eléréséért. A Coop cégcsoport új elnöke, Pekó László a vg.hu-n megjelent interjújában utalt arra, hogy egy dolgozóra vetítve évi több százezer forintot jelent a jövő évi kötelező béremelés, ami az élelmiszerlánc 32 ezer dolgozójának többségét érinteni fogja. A kereskedelemben a garantált bérminimum emelése okozza a nagy problémát, hiszen itt többnyire szakképzett munkaerőt kell alkalmazni. Márpedig utóbbiak legkisebb bére két év alatt összesen 37 százalékkal emelkedik, ami jócskán meghaladja a várható forgalombővülést, és amelyből csak keveset kompenzál a 7 vagy 7,5 százalékpontos járulékcsökkentés. Hozzátette: minél alacsonyabb egy cégnél a bérszínvonal, annál nagyobb terhet jelent a minimálbér-emelés. Márpedig a kiskereskedelemben, különösen vidéken, a magas élőmunka-igény és a korlátozott vásárlóerő miatt alacsonyak a bérek.
Ugyanakkor átvágásnak tartja a kormány foglalkoztatási programját és a minimálbéremelést is az LMP. Gál József, az ellenzéki párt szóvivője erről kedden azt követően számolt be, hogy Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért felelős államtitkára a reálbérek négy éve tartó folyamatos emelkedéséről beszélt. Az LMP politikusa kijelentette: a minimálbér összege jövőre sem éri el a létminimumot, ami kudarc, hiába próbálja azt a kormány sikerként eladni. A kabinet szerinte a kis- és közepes vállalkozásokat is cserbenhagyta, amelyek közül többen be is zárhatnak, mert nem tudják kigazdálkodni a béremelést, miközben a multinacionális nagyvállalatok kedvezményekben részesülnek.
Az LMP továbbra is az egykulcsos adórendszer eltörlését szorgalmazza, amely úgy növelné az alacsonyabban keresők jövedelmét, hogy az nem terhelné munkaadójukat – mondta az LMP szóvivő.