Az ötven amerikai állam fővárosában hétfőn a szokásosnál jóval nagyobb érdeklődés közepette ültek össze az elektorok, hogy leadják voksukat a jövendő amerikai elnökre. Az elektori kollégium 538 elektorból áll, az elektorok egy-egy állam tekintélyes személyiségei, s az ő voksaikkal alakul ki az elnökválasztás végeredménye. Az elektorok két külön szavazatot adtak le, az egyiket az elnökre, a másikat az alelnökre.
Az elnökválasztási győzelemhez 270 elektori szavazat szükséges, Donald Trump november 8-án 306, Hillary Clinton pedig 232 elektort szerzett. Clinton hiába szerezte meg a leadott szavazatok többségét, hiába kapott 2,8 millióval több szavazatot, mint vetélytársa, a közvetett amerikai elnökválasztás szabályai értelmében az előbbi számít, az elektorok száma a döntő. Amerikai keleti parti helyi idő szerint hétfőn délután fél 6-kor Donald Trump átlépte a 270-es küszöböt, azaz, szó sem volt az elektorok lázadásáról, legalább 37 republikánus elektornak kellett volna Trump ellen voksolni ahhoz, hogy meghiúsítsák az eredmény ratifikálását. Az elektorokra nagy nyomás nehezedett, volt, aki 70-80 ezer e-mailt, napi több tucat telefont kapott, többeket meg is fenyegettek.
Már a hétfői első szavazás előre jelezte, hogy nem lesz semmiféle „forradalom”. Pennsylvania állam elektorai voksoltak elsőként, ez volt az egyik állam, ahol szoros volt a végeredmény, s Jill Stein zöldpárti jelölt újraszámlálást kezdeményezett, de sikertelenül. Az állam legfelsőbb bírósága elutasította az újraszámlálási kérelmet, mondván, Stein nem érdekelt fél, a voksok 1 százalékát szerezte meg, bárhogy is alakulna az újraszámlálás, az ő helyezését nem befolyásolná. Pennsylvania elektorai sem protestáltak, mind a húsz elektor Donald Trumpra adta szavazatát. (2012-ben Barack Obama nyert ebben az államban.)
New York állam fővárosa, Albany helyi törvényhozásában az egyik elektor nem volt más, mint Bill Clinton volt elnök, a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton férje. Ha a volt First Lady nyerte volna az elnökválasztást, megható ceremónia lett volna, ahogy a volt elnök megerősíti felesége győzelmét. Nem így történt. Bill Clinton az elektorok szavazása után újságíróknak nyilatkozott, s felesége korábbi értékelését visszhangozva úgy vélte, hogy az orosz hackertámadás, s az FBI-főnök, James Comey levele a Hillary elleni vizsgálat felújításáról volt az a két momentum, amely végül Trump javára fordította az elnökválasztást. „Két évig figyeltem Hillary küzdelmét, ahogy a hamis e-mail-botrányban győzedelmeskedett, Colin Powell volt külügyminiszter is mellé állt, minden akadályt legyőzött. Ezt az utolsó két akadályt már nem tudta legyőzni, így is 2,8 millióval több szavazatot szerzett” – mondta a volt elnök.
Bill Clinton egy helyi hetilapnak adott nyilatkozatából kiderül, nem sokra becsüli a megválasztott elnököt. A 42. elnök szerint Trump „nem sokat tud, de azt tudja, hogyan kell dühös fehér embereket maga mögé állítani”. Clinton a Bedford and Pound Ridge Record-Review hasábjain figyelmeztette az amerikaiakat: legyenek éberek, nagyon figyeljenek, hogy a változó politikai realitások hová vezetnek. Bill Clinton furcsának találta, hogy a választás másnapján folytatott telefonbeszélgetésükkor a manhattani milliárdos úgy beszélt, mintha mi sem történt volna, „olyan volt, mint 15 évvel ezelőtt”, amikor még baráti viszonyt ápolt a Clinton-családdal. A volt elnök nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy Donald Trump – sok megalapozatlan kijelentése mellett – a választás végeredményével sincs tisztában. A milliárdos ugyanis váltig állítja, hogy „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott, s „legalább 370” elektort szerzett. (Trump Twitteren sértődötten reagált, fontosnak találta megjegyezni, hogy Clinton hívta őt és gratulált.)
Hillary Clinton számára ugyanakkor valószínűleg újabb csalódást jelentett, hogy több hűtlen elektor is akadt, aki az ő győzelmét nem volt hajlandó ratifikálni. Washington államban négy elektor nem akart Clintonra szavazni, noha a volt First Lady végzett az élen a nyugati parti államban. A hűtlen elektorok közül hárman Colin Powell volt külügyminiszterre voksoltak. Egyikük ezt azzal magyarázta, tudta, hogy Clinton nem lehet elnök, de jelezni akarta, hogy Powell alkalmasabb lenne Trumpnál. A negyedik renitens elektor a dakotai csővezeték ellen tüntető indiánok egyik vezetőjére, egy harcias nagymamára, Faith Spotted Eagle-re adta szavazatát. Minnesota és Maine államban is volt egy-egy demokrata elektor, akik megpróbáltak változtatni, de nem jártak sikerrel. A minnesotai engedetlenkedőt, Muhammad Abdurrahmant leváltották, mivel Bernie Sandersre, Clinton előválasztási ellenfelére akarta adni a szavazatát, Maine-ben pedig meggyőzték David Bright hűtlenkedésre készülő elektort, hogy mégis Hillaryt támogassa Sanders helyett.
Texas állam törvényhozásában volt a legnagyobb felzúdulás, ott több elektor is elszánta magát, hogy az államban győztes Donald Trump ellenében voksoljon. Végül ketten szavaztak másképp tiltakozásképpen, egyikük Rand Paulra, Kentucky állam szenátorára, a másikuk John Kasich ohiói kormányzóra adta szavazatát. Georgia államban egy elektor, Baoky Vu inkább lemondott, de nem akart a milliárdosra szavazni, valaki más a helyébe lépett.
Utolsóként Hawaii elektorai voksoltak, az államot Hillary Clinton nyerte, a négy elektor közül egy azonban Bernie Sanders szenátorra voksolt.
Noha nem változtatták meg a végeredményt, a fenntartásokat jól jelzi, hogy az elmúlt száz évben a mostani elnökválasztáson voksolt a legtöbb „hűtlen” elektor. Összességében Donald Trump a várt 306 elektori szavazatból 304-et, Hillary Clinton a 232-ből 227-et kapott meg. Hasonlóképpen végzett a két alelnök is, Mike Pence-re 305-en, Tim Kaine-re 227-en voksoltak.
A Republikánus Pártban ugyan rengeteg volt az ellenérzés Donald Trumppal szemben, a pártvezetés azonban mindent megtett, hogy az elektorok megerősítsék a milliárdos győzelmét. A republikánusoknak ugyanis a legkevésbé sem áll érdekében, hogy az elektori kollégium rendszerét eltöröljék, a közelmúltban második alkalommal csupán az elektori kollégium révén voltak képesek nyerni az elnökválasztáson: 2000-ben George W. Bush Florida 29 elektori szavazatát megszerezve tudta legyőzni Al Gore akkori alelnököt, aki a választóktól félmillióval több voksot kapott, ezúttal pedig Hillary Clinton lett a rendszer kárvallottja. Washington állam demokrata kormányzója, Jay Inslee szerint idén „rendkívül nehéz volt a döntés”, s az elektori kollégium eltörlését sürgette.
David Axelrod, Barack Obama egykori választási stratégája a CNN-nek nyilatkozva ugyanakkor óvott attól, hogy az elektorok felülírják az elnökválasztás végeredményét. „Annak ellenére, hogy Hillary Clintonra több választó szavazott, s annak ellenére, ami az orosz beavatkozás körül folyik, úgy vélem, igazán destruktív módon megosztaná az országot (az elektorok lázadása), elindítana egy őrült ciklust, s mostantól kezdve minden elnökválasztás eredményét megkérdőjeleznénk” – mondta Axelrod.
Mivel a republikánusoknak többségük van a kongresszus mindkét házában, fel sem merül, hogy napirendre vennének egy törvényjavaslatot az amerikai választási rendszer reformjáról, az alapító atyák által kidolgozott rendszer modernizálásáról, marad tehát az elektori kollégium.
