Törökország;razzia;merényletek;szélsőséges kurd militánsok;

- Összemossák a kurdokat az IS-sel

Több mint ezer szélsőséges kurd militánst és Iszlám Állam aktivistát vettek őrizetbe múlt héten egy razzia során a török hatóságok, jelentette be közleményben az ankarai belügyminisztérium tegnap. A razzia 45 török tartományra terjedt ki, az eljárás során két személy életét vesztette.

A közlemény szerint az őrizetbe vettek közül 924 személyt azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak a Kurd Munkáspárttal (PKK), 99 embert pedig azzal vádolnak, hogy az Iszlám Állam terrorcsoport tagja.

Az újabb kurdellenes török hatósági fellépést a december 10-i, illetve a 17-i öngyilkos merényletekkel indokolja Ankara. December 10-én Isztambulban a Besiktas labdarúgó klub stadionja mellett két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát 44 ember vesztette életét, 37 rendőr és 7 civil. A terrorakcióért a török hatóságok szerint a PKK-hoz köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) szélsőséges szervezet vállalta a felelősséget. December 17-én újabb merénylet történt, ezúttal 14 katona vesztette életét. Az újabb öngyilkos merényletért egyetlen szervezet sem jelentkezett be, de Recep Tayyip Erdogan és ezt követően az ankarai kormányzat több tagja is azonnal a PKK-t tette felelőssé.

Tény, hogy az elkövetés módja valamely kurd szélsőséges szervezetet sejtet a háttérben, hiszen mindkét esetben katonákat vagy biztonsági embereket céloztak. Az Iszlám Állam rendszerint válogatás nélkül civileket gyilkol, a kurd fegyveres csoportok pedig szabadságharcosoknak, gerilláknak tekintik magukat, akik szabályos háborút folytatnak, ezért nem civileket, hanem minden esetben a török katonai, biztonsági létesítményeket és személyeket támadnak.

Ankara azonban előszeretettel mossa össze nem csak a szélsőséges kurd csoportokat az ország több mint húsz százalékát adó teljes kurd lakossággal és a demokratikusan megválasztott kurdbarát parlamenti ellenzéki alakulattal, a Népek Demokratikus Pártjával (HDP), hanem az emberiség történelmének egyik legbrutálisabb terrorszervezetével, az Iszlám Állammal is. Kurd terrorizmus pártolása címén tanárok és közalkalmazottak ezreit bocsátották el, politikusokat és újságírókat börtönöztek már be Törökországban, és amint a közlemény is mutatja, a megfélemlítés és kollektív büntetésre emlékeztető eljárás folytatódik.

Megölték az ankarai orosz nagykövetet

Ankarában agyonlőtték a Törökországba akkreditált orosz nagykövetet, Andrej Karlovot, aki belehalt súlyos sérüléseibe.
Oroszország terrorcselekménynek értékelte a történteket és az ENSZ BT összehívását kérte. A diplomata egy fotókiállításon beszélt, amikor merényletet hajtott végre ellene feltételezhetően egy szélsőséges iszlamista. A terrorakcióra egy nappal azelőtt került sor, hogy Mevlüt Cavu soglu török külügyminiszter Moszkvába utazik, ahol orosz és iráni kollégájával tárgyal a közel-keleti helyzetről.
Az NTV televízió pedig azt közölte, hogy további három személy is megsérült az akcióban.
A merénylet során a teremben pánik tört ki, többen menekülni kezdtek. Beszámolók szerint a merénylő célpontja egyértelműen a nagykövet volt. Az esetet követően a török speciális rendőrök vették körbe az épületet. Feltételezések szerint a terrorakciót Oroszország szíriai beavatkozása miatt hajthatták végre.
A helyszínen tájékozódott az eseményekről a török belügyminiszter. Később a merénylőt – ahogy a média fogalmazott – „semlegesítették”.

Salamoni döntést hozott a párizsi köztársasági bíróság Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója ügyében egy 400 millió eurós kifizetés miatt. A döntés értelmében bűnösnek találták ugyan az egykori francia pénzügyminisztert hanyagság miatt, de büntetést nem kapott. Ez azt jelenti, hogy Lagarde-nak nem lesz priusza. Akár egy éves börtönbüntetésre és 15 ezer eurós kártérítésre ítélhették volna.