A parlamenti munka hatékonyságát figyelembe véve nem célszerű, hogy a kormánytagok egyben országgyűlési képviselők is - ez a konklúziója a Policy Solutions idei Képviselőfigyelő programjának. Az adatok összegzésére készített kepviselofigyelo.hu weblapról kiderült, hogy a kormányfő és a miniszterek "előkelő" helyen szerepelnek a legkevesebb szavazáson résztvevő képviselők között. Mindez Bíró-Nagy András szerint annak tudható be, hogy egyéb kormányzati teendőik mellett Orbán Viktoréknak kevés idejük marad a parlamenti munkára.
Oroszi Babett, az RTL Klub riportere Felcsúton kérdezte arról Mészáros Lőrinc sajtófelelősét, nem érzi-e túlzásnak, hogy a Puskás Akadémia 2,9 milliárd forintos tao támogatást kapott idén a közösből, ami konkrétan 120-szorosa az átlagnak. Zsohár Melinda sajnálta, de nem tudott konkrét választ adni, csak azt az üzenetet tolmácsolta az akadémia elnökétől, hogy nyilatkozna ő, ha az RTL kereskedelmi jellegű adó lenne, de „az RTL mint köztudomású, erős politikai tartalmakat közöl”.
A Policy Solutions kutatási igazgatója ismertette: Szijjáró Péter például a szavazások kevesebb mint 10 százalékán vett részt az idén, három önálló, s egy nem önálló indítványa volt. A külügyminisztert maga Orbán követi a sorban, aki 2016-ban csupán a szavazások 16 százalékán volt jelen. A miniszterelnöknek három önálló indítványa volt: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló" törvények módosítása, illetve az a határozat, amely felhatalmazta a kormányt, hogy az Európai Bíróságra vigye a kvótaügyet. Orbán 222-szer szólalt meg, ezek java kérdésekre, azonnali kérdésekre adott válaszaiból áll, napirend előtti felszólalásaiban pedig legtöbbször a menekültügyben foglalt állást. A törvények megtárgyalása során Orbán egyáltalán nem vett részt a parlamenti vitákban 2014 óta.
Akadnak olyanok is a kabinetben, akik másra bízzák a piszkos munkát. Ilyen például Balog Zoltán, aki a szavazások 23 százalékán vett részt, 30 alkalommal emelkedett szóra, s hat önálló indítványt tett. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt csoportosulnak azok a területek (oktatás, egészségügy, szociális ellátások), amelyek a leginkább foglalkoztatják az ellenzéket, a minisztert rengeteg ügyben kérdezik, ám Balog helyett általában államtitkára, Rétvári Bence állja a sarat. Ő egy év alatt 912-szer szólalt fel, ezzel toronymagasan vezeti a listát. Hasonló villámhárító Tállai András is, aki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett szokott felszólalni. Az adóügyi államtitkár, akinek mostanában a menesztését rebesgetik 475-ször emelkedett szóra. A statisztikából az is látszik, hogy Lázár János nem szereti másra bízni a dolgait, 335 idei felszólalásával ő a legaktívabb kormánytag, s az összesített listán is a nyolcadik helyen áll a kancelláriaminiszter.
Bár a kormánytagok nemigen járnak szavazásokra, a Fidesz-KDNP képviselői Bíró-Nagy András szerint már-már "félkatonai szervezetként" nyomkodják a szavazógombokat. Ugyanis ha megnézzük a részvételi rangsort, az első 39 helyen csak olyan fideszes, vagy KDNP-s képviselő szerepel, aki a szavazások több mint 97 százalékán részt vett. Akik szinte minden szavazáson megjelentek, jellemzően más területeken passzívak: például a fideszes Bíró Márk egyszer sem szólalt meg, hasonló némasági fogadalmat tett a mostanában a botrányairól ismert Simonka György, és Varga József is. Az egykori elszámoltatási biztos, Budai Gyula korábban aktívnak számított, ám az ő sem szólalt meg, s hosszú ideje hallgat Kubatov Gábor pártigazgató is.
A vagyonnyilatkozati rendszer rossz, a képviselők átláthatatlanul dolgoznak - mondta Léderer Sándor. A K-Monitor vezetője szerint a legnagyobb gond az, hogy a hozzátartozók vagyonbevallása nem nyilvános, s azok tartalmát is csak a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de ki nem adhatja. Emellett Léderer szerint semmilyen szankcióktól nem kell tartaniuk a politikusoknak, "maximum átírják utólag". Papp Zsófia szerint a képviselők munkája nincs összefüggésben azzal, hogy újrajelölik-e a következő választásokon "így nem jutalmazzák a sokat dolgozókat, s azokat sem szankcionálják, akik kevésbé aktívak". Az MTA TK Politikatudományi Intézetének kutatója azt is kifogásolta, hogy a parlamenti honlapon nagyon nehézkes fellelni a vonatkozó adatokat. Pogátsa Zoltán szerint ugyanakkor azt a kérdést kell megválaszolni, hogy Európában hol nincs korrupció, s miért. Példaként a skandináv országokat hozta fel, ahol széles rétegű a középosztály, és alacsony az emberek hétköznapi korrupcióérzete. A felmérések szerint Magyarországon ez nagyon magas - tette hozzá a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.
Az ellenzéknek kevés sikerélmény jutott a törvényhozásban. Ezt kompenzálandó az MSZP inkább az önálló indítványokhoz fordult, Mesterházy Attila az idén 1584 ilyet adott be. Ebbe beletartoznak az azonnali, és írásbeli kérdések is, a szocialista politikus pedig a média számára használható információkat akart nyerni a kormányzattól. Minderre párttársai is ráéreztek, az önálló indítványt beadók top 10-es listájára hét szocialista képviselő került fel.
Az LMP és a Jobbik inkább a módosító javaslatokra esküszik. A Policy Solutions kutatási igazgatója szerint ők "még bíznak a kormánypárti politikusok józan eszében", s abban, hogy megszavazzák az általuk javasolt módosításokat. Az erről készült összesítést Sneider Tamás vezeti, a jobbikos képviselő 480 módosítót terjesztett a Ház elé. Őt az öttagú LMP-frakció négy tagja, Szél Bernadett, Ikotity István, Schmuck Erzsébet frakcióvezető és Sallai R. Benedek követi. Az ötödik LMP-s, Hadházy Ákos csak júliusban ült be az Országgyűlésbe, a visszavonuló Schiffer András helyére. A párt új társelnöke nem volt tétlen: nyár óra 54-szer szólalt fel, 32 önálló, és 26 nem önálló indítványt terjesztett be. A Policy szerint a legkisebb frakciónak van a legnehezebb dolga a Parlamentben, hiszen az összes témát le kell fedniük.
A Lánchíd Rádió teljes vezetősége és szerkesztői tiltakoznak az ellen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tiltólistára tette a műsoraikból érkező megkereséseket. Tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a kultúrához való hozzáférés, az információ-átadás joga a médiacsatározás színterévé vált. A Lánchíd Rádió vezetői és munkatársai kérik Balog Zoltán humánminisztert hogy vizsgálja ki az Emmi kommunikációs gyakorlatát. A tiltakozást eljuttatták óaz Emberi Erőforrások Minisztériumához, különböző sajtóorgánumokhoz, parlamenti pártokhoz, valamint jogorvoslat céljából az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.
A frakcióvezetők közül egyébként Schiffer volt a legaktívabb, Vona Gábor pedig a legkevésbé. Bíró-Nagy szerint a Jobbik-elnök is rájöhetett, hogy a párt frakcióvezetőjének jobban részt kellenne vennie a parlamenti munkában, ezért jelölte ki májusi újraválasztásakor Volner Jánost a frakció élére. Az adatokból kitűnik, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) függetlenként politizáló képviselői közül Varju László folyt bele a legjobban a parlamenti ügyekbe. Mielőtt a párt bojkottálta volna a Ház munkájában való részvételt (ekkortól a Policy egyébként befagyasztotta a statisztikáikat), a DK függetlenjei közül Varju szólalt fel a legtöbbször, 91 alkalommal. Gyurcsány Ferenc mindössze a szavazások 8 százalékán volt jelen, kétszer emelkedett szólásra.
