A botrány azután robbant ki, hogy kiderült: Pak elnök tanácsadója, Csoj arra használta fel a kapcsolatát az elnökkel, hogy a dél-koreai vállalatoktól pénzt csalt ki, amit állítólagos jótékonysági szervezete kapott meg, valójában azonban személyes vagyonát gyarapította. Csojt azzal is vádolják, hogy befolyásolta az államfő döntéseit. A 60 éves Csoj csalás miatt több hét óta vizsgálati fogságban van.
A botrány hatására tüntetéshullám tört ki Dél-Koreában, milliók vonultak országszerte az utcákra. A szöuli parlament december 9-én kezdte meg az alkotmányos vádemelési eljárást a dél-koreai elnök ellen, ami azt jelenti, hogy kivették az elnök kezéből a döntési jogköröket, s az alkotmánybíróság döntéséig Hvang Gjoan miniszterelnököt ruházták fel azokkal.
Az alkotmánybíróság várhatóan mintegy fél év múlva hirdet ítéletet Pak ügyében. Amennyiben megerősíti a törvényhozás döntését, abban az esetben két hónap múltán rendezhetik meg az előrehozott elnökválasztást. Szakértők szerint Korea belpolitikája stabilabbá bált azzal, hogy a kormányfőhöz került egy sor fontos jogkör. Pakot azzal vádolják, hogy túl lassan hozott döntéseket, Hvangot ugyanakkor rátermettebbnek tartják nála, aki jobban is kommunikál a felfüggesztett elnöknél. Ez a parlamenttel való kapcsolattartásnál is fontos lehet. Paknak feszült volt a viszonya a törvényhozással, Hvang viszont az ellenzékkel is gyakran folytat tárgyalásokat – emlékeztet a Korea Times. Várhatóan egy politikai szempontból semlegesebb kormány jön majd létre.
Az impeachment megindítása csak egy szempontból lehet kellemetlen, ha a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump Dél-Koreába látogat. Szöul arra kérte az amerikai adminisztrációt, hogy egy ilyen vizitre legkorábban tavasszal kerítsenek sort.
