Hamarosan elérhetővé válnak az Irinyi terv keretében kiírt pályázatok feltételei, a kormány a kis-, közepes és nagyvállalatok beruházásainak ösztönzésére 17 milliárd forintot kíván fordítani. A nemzetgazdasági tárca meggyőződése szerint - mint azt Marczinkó Zoltán, kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kifejtette - a magyar iparnak meglehetősen magas a kapacitás kihasználtsága, ezért újabb beruházásokra lenne szükség, amelyek megvalósulása esetén akár az 5-6 százalékos ipari növekedés is elérhető. A gazdasági tárca helyzetértékelése azonban - mint ezt az utóbbi időben már számos alkalommal megtapasztalhattuk - ezúttal sincs összhangban az MNB havi rendszerességgel kifejtett véleményével: a Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik. Ezúttal - szakértők szerint - a jegybanknak lehet igaza, már csak azért is, mert az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt több cég is arra panaszkodik, hogy nem tud újabb műszakokat indítani, a munkára jelentkezők híján.
Az Irinyi terv beruházásainak támogatására szánt 17 milliárd forinthoz képest is jelentős összegnek tűnik az a kétmilliárd forint, amelyet vissza nem térítendő támogatásként nyújtana a gazdasági tárca, hogy abból az iparstratégia mintaprojektjei jöjjenek létre. A nyertes pályázó – amely akár induló vállalkozás is lehet – maximálisan 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat a projekt nettó összköltségének legfeljebb 50 százalékáig, de a legkisebb támogatható projekt értéke is el kell, hogy érje a 100 millió forintot, amelyhez 50 millió forint vissza nem térítendő támogatás adható. Ebből kitetszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium sem hisz abban, hogy vállalkozói tömegek állnak majd az Irinyi terv mögé, hiszen minimum 5, maximum 40 céget tudnak a kétmilliárd forintos keretösszegből támogatni.
Emlékezetes, hogy a nem túl sok eredményt produkáló Széll Kálmán tervek után a kormány 2016 februárjában fogadta el az Irinyi tervet, amely a legnagyobb növekedési lehetőséggel rendelkező, innováció vezérelte ágazatokat határozta meg, fő célkitűzése pedig, hogy a hazai ipar aránya a GDP-ben 2020-ra megközelítse a 30 százalékot, vagy ahogy Orbán Viktor kormányfő megfogalmazta: iparvezérelt gazdaságra törekszünk, az újraiparosításra. Az elképzelés rendkívül ambiciózus, hiszen az Európai Unió iparosodottságának átlaga 17 százalékos, (Magyarország 23,5 százaléknál tart), és az Európai Bizottság ugyancsak 2020-ra a 20 százalékos szintet kívánja elérni.
A kormány - egyébként nem ördögtől való szándéka -, hogy a járműgyártás gazdaságra gyakorolt erős hatásának ellensúlyozására további hét iparág fejlődését is elősegítse. Ezek közül a legjelentősebb az élelmiszeripar. Az viszont már kevésbé érthető, hogy ennek oka, hogy az élelmiszer feldolgozók többsége magyar tulajdonban van, ugyanis Brüsszel már számos alkalommal figyelmeztette Magyarországot, hogy a vállalkozásoknak nemzetközi versenyben kell helytállniuk, ilyen körülmények között a hazai ipar preferálása sérti uniós alapelveket. A kormány a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét, az élelmiszeripar mellett, a járműgyártást és a specializált gép- és járműgyártást nem feledve, az egészségiparban és a turizmusban, a zöldgazdaságban, az infokommunikációs szektorban, valamint a védelmi iparban véli felfedezni.
Az ösztönzés aligha hiábavaló, mert pillanatnyilag rossz irányban mennek a dolgok. Októberben 2,1 százalékkal maradt el az ipar teljesítménye az egy évvel azelőttitől, és az esztendő első tíz hónapjában is csak mindössze 1,1 százalékos növekedést mértek a statisztikusok. Az is elgondolkodtató, hogy ugyancsak októberben az ipari export is 2,1 százalékos visszaesést produkált, éves összehasonlításban, és a beruházások visszaesése is 10 százalék körüli, esetleg azt meghaladó lehet az idén.
A Bloomberg minapi cikkében sommásan fogalmaz Magyarországról, amikor a budapesti tudósítójuk azt írja: "szép lassan rohad, amolyan Patyomkin-gazdaság". A lapnak nyilatkozó szakértők szerint hiába a költségvetési fegyelem és a felminősítések, a kiszámíthatatlan, piacellenes intézkedések miatt egyszerűen nincs meg a külföldi befektetők bizalma az ország iránt, emiatt pedig folyamatosan csökken Magyarország növekedési potenciálja. Márpedig Donald Trump januárban hivatalba lépő amerikai elnök a multinacionális cégekre, s nem egy-egy ország teljesítményére kívánja építeni a világgazdaság jövőjét. Erről az Irinyi terv kapcsán sem szabad megfeledkezni.
